„Ma délre a forint elérte a 300-as euró-átváltási árfolyamot. Senki sem tagadhatja, hogy ez egy lélektani határ. Egyrészt azért, mert a devizahitelesek nehézségeit tovább fokozza, másrészt azért, mert ez az egyetlen szám jól jelzi a kormányzati politika kudarcát - ezt mondta Navrcsics Tibor 2009. február 3-án, még ellenzékben. Ma a Fidesz részéről hasonlóan senki sem nyilatkozott, pedig újra átlépte az euró árfolyama a 300 forintot.

Az euró gyengülése miatt ugyani a forint is gyengült kedden délelőtt a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon. Délutánra az euró eladási árfolyamát 300,06 forinton jegyezték 13:50-kor. Az euróárfolyam azóta is 300 forint körül lebeg: hol alulról, hol felülről közelítve a 300-at. A forint két és fél éve volt utoljára ilyen mélyponton az euróval szemben. (A dollárral szemben legutóbb egy éve volt ilyen gyenge.)

Azzal egyidőben, hogy az euró átütötte a 300-as lélektani határt, ülésezett a jegybank monetáris tanácsa, amely nem foglalkozott a forint gyengülésével. Ez nem a kéthetenkénti kamatdöntő ülés volt, ilyenkor a monetáris tanács csak áttekinti a pénzügyi és gazdasági folyamatokat, amiről szűkszavú közleményben szoktak beszámolni.

hvg.hu

De volt már arra is példa, hogy a monatáris tanács ezen a rendes ülésén változtatott a kamaton. Legutóbb akkor, amikor 2008 decemberében fél százalékponttal 11-ről 10,5 százalékra csökkentette a kamatot. (Azokban a hetekben több lépésben is csökkent a jegybanki alapkamat, miután a 2008 október 22-i 300 bázispontos emelés okai megszűntek, a forintra nehezedő spekulációs nyomás az IMF-hitelkeret igénybevételét követően megszűnt.)

A jegybank arról nem szokott beszámolni, ha a forint védelmében interveniál a piacon.

Érik a kamatemelés?

Az MNB monetáris tanácsa szeptember 20-i kamatdöntő ülésén megoszlott a kamatszintet illetően. Ez először fordult elő, amióta új tagok kerültek a monetáris tanácsba: volt ugyanis, aki 25 százalékpontos emelést látott volna szükségesnek.

A Morgan Stanley elemzői két hete az írták, hogy jóval 300 forint fölött kell lennie az eurónak ahhoz, hogy az MNB beavatkozzon.

Mi van a háttérben?

A forintgyengülésnek (amely párhuzamosan zajlik az euró leértékelődésével) az elemzők szerint alapvetően a nemzetközi pénzügyi folyamatok vannak a hátterében: a globális recessziós félelmek erősödnek, mivel Európa és az USA gazdasága is lassul, a kínai növekedésnek pedig alapvetően ezeknek a piacoknak a kereslete ágyaz meg. A kilábalásra nem lehet számítani: ezt épp ma ismerte be Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke a Kongresszus előtt megtartott beszédében.

A befektetők a pénzügyi eszközeiket biztos devizákba menekítik: az euró helyett még ebben a helyzetben is sokkal inkább a dollárra számítanak. A svájci frank árfolyamának euróhoz kötésével a frankra nehezedő nyomás csökkent.

Az európai pénzpiacok megítélése most sokkal bizonytalanabb, mint más piacoké: ennek oka egyes országok kezelhetetlen vagy rossz esetben elszabaduló adósságválsága, azon belül a görög válság, emellett pedig az európai politikai intézményrendszer alkalmatlansága a fennálló probléma gyors és hatékony orvoslására.