A brit központi bank - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - 2009 márciusa óta, vagyis harmincegy hónapja tartja fél százalékon irányadó kamatát, de már ezt megelőzően, a 2009. januári fél százalékpontos csökkentéssel kialakult 1,50 százalékos akkori kamatszint is történelmi mélypont volt. Az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban ugyanis soha nem süllyedt 2 százalék alá.

A Bank of England az akkori mély recesszióra válaszul 2009 márciusában a mennyiségi enyhítésnek nevezett, likviditásbővítő pénzügypolitikai eljárással is kiegészítette a rendkívül enyhe kamatpolitikát. Az erre szánt, eredetileg 75 milliárd fontos keretet a bank a csütörtökön bejelentett döntéssel együtt már háromszor emelte, előbb 175 milliárd fontra, majd 200 milliárd fontra, most pedig 275 milliárd fontra.

A mennyiségi enyhítés lényege az, hogy a jegybank "új pénzt" teremt - jóllehet ez fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg -, és ebből vásárol elsősorban államkötvényt. A Bank of England azonban - amely fennállása óta először folyamodott két éve e pénzügypolitikai eljáráshoz - a pótlólagos likviditásból az eddigi gyakorlat alapján juttatott közvetlenül a reálgazdaságba is, vállalati adósságpapírok vásárlása révén.

A brit gazdaság mélységi és hosszúsági rekordot döntő recessziót élt át 2008-2009-ben. A visszaesés 2009 harmadik negyedévéig tartott. Az volt a hatodik olyan negyedév egymás után, amelyben csökkent a brit gazdaság összteljesítménye. Ilyen hosszú recesszióra még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a brit statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését.

A növekedés a recesszió vége óta is rendkívül vérszegény, sőt időközben volt egy negyedév - a tavalyi utolsó -, amelyben megint GDP-mínuszt mértek az előző három hónaphoz képest. A brit statisztikai hivatal kimutatása szerint abban a negyedévben 0,6 százalékkal csökkent a brit gazdaság teljesítménye a tavalyi harmadik negyedévvel összehasonlítva.

Ráadásul a statisztikai hivatal az idei második negyedévi növekedési adatot is rontotta éppen egy nappal a Bank of England monetáris tanácsának csütörtöki ülése előtt, a korábban becsült 0,2 százalékos negyedéves összevetésű ütemről 0,1 százalékra.

A mennyiségi enyhítés - főleg a mélységi rekordon lévő jegybanki alapkamattal együtt - meglehetősen inflációveszélyes pénzügypolitikai eszköz, és az éves összevetésű infláció Nagy-Britanniában jelenleg 4,5 százalék, vagyis több mint kétszeresen haladja meg a brit jegybank számára a kormány által 2 százalékon megszabott követendő célt.

A Bank of England azonban a csütörtöki kamatdöntő ülés után kiadott előrejelzésében közölte, hogy várakozása szerint a romló növekedési környezetben az éves infláció középtávon a 2 százalékos célszint alá süllyed.