Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A hazai kötvénypiac inkább a kevés számú intézményi befektető játéktere, de sok szó esik manapság a kötvényekről világszerte, legyen szó a válság által sújtott görög, portugál állampapírokról, vagy az ellenkező végletről, a krízis elleni védelemnek használt német, amerikai befektetésekről. Nálunk az átlagember többnyire vagy a speciálisan a lakosság számára kiadott, nem forgalomképes és így árfolyammozgásokat és egyéb izgalmakat sem okozó állampapírokat ismeri, vagy kötvényalapokba teszi a pénzét - írja a Napi Gazdaság.
Ezek közül a rövid kötvényalapok nem sokban különböznek a bankbetétektől vagy a pénzpiaci alapoktól, lényegében csak válságok idején és rövidebb távon okoznak veszteséget, és komoly eufória kell ahhoz, hogy hirtelen nagy nyereség képződjön rajtuk. A hosszú kötvényalapok már sokkal izgalmasabbak, meglehetősen nagy, 14 százalékpont körüli volt a hozamaik közötti különbség az utóbbi egy évben. Ilyen konstrukciókban a Bamosz statisztikája szerint augusztus végén 133,5 milliárd forint volt, a tendencia hónapok óta csökkenő - olvasható a lapban.
A Napi Gazdaság szerint hogy mennyire racionálisak a befektetők, és mennyire nem, az kérdéses, de ha a hozamadatok alapján tájékozódnak, lehet, hogy jól cselekszenek. Az utóbbi egy évben a hosszú, egy éven túli futamidejű állampapírok áralakulását reprezentáló MAX kötvényindex hozama 4,3 százalék volt. Ezt a Bamosz adatbázisában szereplő 28, hosszú futamidejű kötvényekre szakosodott alap közül csak egyetlenegynek sikerült túlteljesítenie.
Két év alatt a MAX index évi 7,5 százalékkal növekedett, ezt három befektetési jegy múlta felül. Három évvel ezelőtt pedig épp a Lehman-csőd utáni árokban voltunk, így az index sokat, éves szinten 12,2 százalékot emelkedhetett azóta, az alapok közül pedig ötnek a hozama volt ennél magasabb. Ez az adat amiatt talán kevésbé releváns, mert akkoriban az állampapírpiac lényegében befagyott, nem biztos, hogy meg lehetett valósítani az esetleges portfólióátrendezési terveket - írja a lap.
Hosszabb távra visszatekintve, öt év alatt évi 8,2, tíz év alatt 8,0 százalékkal ment fel a MAX index, mindkét esetben csak egy - ugyanaz - az alap (OTP Maxima) tudta felülmúlni az indexet, bár az utóbbi esetben csak egy ezreléknél is kevesebbel. Más oldalról megközelítve, a 2001-től 2010-ig tartó tíz naptári év átlagos éves fogyasztói árindexe mintegy 5,5 százalék volt. Ezt viszont egy kivételével mindegyik, tíz éve is működő alapnak sikerült túlszárnyalnia, az esetleges kamatadó hatásaitól természetesen eltekintve - írja a Napi Gazdaság.
Ami az okokat illeti, az utóbbi egy évben legjobban teljesítő nemzetközi Aegon-alap inkább a devizákon nyerhetett, mint a kötvényeken. Augusztusi havi jelentése szerint ugyanis tőkéje 54 százalékát euróban, 33 százalékát dollárban, a többit angol fontban tartotta, és bár voltak ugyan származékos üzletei, úgy tűnik, azokkal is pluszban volt. Tíz évre viszont ezen alap hozama volt a legszerényebb.
A lista "csúnyábbik végén" több olyan alap van, amelyikről tudni lehet, vagy feltételezhető, hogy nemzetközi vállalati kötvényekbe fektettek - ezek az utóbbi idők részvénypiaci áreséséhez hasonlóan, a recessziós félelmek miatt, szintén jelentős áresést szenvedtek el. De van a lista vége felé olyan alap is, amely szinte csak állampapírokba fektetett, valamint olyan is, amelynek havi jelentése eszközmegoszlás címén mindössze annyit hajlandó közölni a befektetőkkel: hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - olvasható a lapban.
