A görög miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy népszavazást tartanak a múlt heti európai uniós csúcson elfogadott, a görög adósság egy részének leírásáról, illetve az új hitelprogramról szóló megállapodás jóváhagyásáról. Jeórjiosz Papandreu hozzátette: "a görög nép akarata kötelező lesz a számunkra". A bejelentés előzménye, hogy múlt pénteken Görögország számos városában nagyszabású tüntetések voltak a hitelmegállapodás következményei ellen.

Egy görög kormányforrás szerint a népszavazást januárban tartják meg, ezt megelőzően azonban pénteken bizalmi szavazást tartanak a hitelmegállapodásról a 300 fős  parlamentben, ahol időközben  152 tagúra csökkent a kormánytöbbség, miután egy újabb képviselő távozott a kormánykoalícióból. A káoszt mutatja, hogy a miniszterelnök még Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminisztert sem tájékoztatta népszavazási terveiről.

Evangelos Venizelos és George Papandreu

AP

A görög válság kiéleződése nyomán rendkívüli megbeszélés lesz  szerdán Cannes-ban a G20-ak csütörtök-pénteki csúcstalálkozója előtt - közölték berlini kormányforrások.

A Görögország megsegítését célzó pénzügyi mentőcsomagról rendezendő népszavazás a görög kormányfő szerint meg fogja szilárdítani Görögország helyzetét az euróövezetben és a nemzetközi színtéren. Jeórjiosz Papandreu ezt Angela Merkel német kancellárnak mondta kettejük kedd délelőtti telefonbeszélgetésén a görög miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint.

A közlés szerint Merkel "megértését fejezte ki", és azt mondta, belátja a görögországi fejleményeket. Korábban a német pénzügyminisztérium azt közölte: az esetleges népszavazást a német kormány belpolitikai kérdésnek tekinti. A berlini minisztérium hangsúlyozta, hogy az euróövezeti vezetők világos elvárásokat fogalmaztak meg az előző heti brüsszeli tanácskozás alkalmával.

Fogytán a türelem

Londoni elemzők kedden közölték: Görögország euróövezeti tagságának végét jelentheti, ha a pénzügyi mentőcsomagról váratlanul bejelentett népszavazáson a görögök elvetik az egyezséget. Márpedig erre van esély, mivel egy a múlt hét végén ismertetett közvélemény-kutatás szerint a görögök többsége kedvezőtlennek ítéli meg az EU-csúcson született döntéseket, csak 12,6 százalékuk találja őket kedvezőnek.

A Commerzbank elemzői szerint máris fogytán a nemzetközi közösség türelme Görögországgal szemben, és ha a görög kormány nem hajtja végre az elhatározott reformokat, akkor valós a kockázata annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a többi euróövezeti ország beszünteti a Görögországnak szánt további folyósításokat.

A Commerzbank közgazdászainak forgatókönyve szerint Görögország ebben az esetben fizetésképtelenné válik, és ez először a görög bankokra mér súlyos csapást, tekintettel arra, hogy megközelíti az 50 milliárd eurót a görög kormánnyal szembeni hazai banki követelések értéke. Ilyen körülmények közepette "aligha lesz elkerülhető" a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítanák, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat.

A Commerzbank elemzőinek e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben Görögország végül valószínűleg úgy döntene, hogy kilép az euróövezetből,  visszaszerezve - legalábbis rövid távon - az önálló monetáris és költségvetés-politikai cselekvés lehetőségét. A görög gazdaság versenyképessége így helyreállna, mert az újból meghonosítandó drachma bizonyosan azonnal és meredeken, hozzávetőleg 50 százalékkal leértékelődne.

A görög gazdaságban azonban mindezzel együtt is jó eséllyel káosz uralkodna el, mivel ha a kormány fel is függeszti az adósságtörlesztést, akkor sem tudna teljes mértékben eleget tenni bér- és nyugdíjfizetési kötelezettségeinek, és összeomlana az általános fizetési morál - áll a Commerzbnak elemzői által kedden felvázolt forgatókönyvben.

Szinte állandó: tüntetések a megszorítások ellen

AP

Hatalmas hazárdjáték

Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai is arra a következtetésre jutottak keddi kommentárjukban, hogy a váratlanul bejelentett népszavazási kezdeményezés egyértelműen növeli a nagyarányú, rendezetlen körülmények közepette bekövetkező görög törlesztésképtelenné válás kockázatát, és így annak rizikóját is, hogy Görögország végül kénytelen lesz távozni az euróövezetből.

A ház szerint a görög kormány "hatalmas hazárdjátékba kezdett" ebben az ügyben. A kérdés az, hogy ha a görögök nemmel szavaznak, akkor Németország és a többi központi eurótagállam hajlandó lenne-e enyhíteni a pénzügyi kisegítő csomag feltételein. A Capital Economics londoni elemzői szerint feltehetőleg igen, mivel az alternatíva az euróövezet felbomlása lenne, de valószínűtlen, hogy ezt ezek az országok "előre beismernék".

A Fitch Ratings hitelminősítő londoni elemzői is úgy vélekedtek keddi kommentárjukban, hogy ha a görög népszavazás az EU/IMF-program elvetését eredményezi, az növelné a kényszerű és rendezetlen szuverén törlesztésképtelenné válás kockázatát, és annak rizikóját is, hogy Görögországnak távoznia kell a valutaunióból. A Fitch szerint mindkét fejlemény súlyos következményekkel járna az euróövezet pénzügyi stabilitására, sőt puszta életképességére is.

A hitelminősítő véleménye szerint alapvető fontosságú a gyors előrelépés a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) "tűzerejének" növelésében, és abban is, hogy az EKB készen álljon a beavatkozásra az államadósságok másodpiacán, mérséklendő a járvány hatását a fizetőképes de potenciálisan illikvid szuverén adósokra, különösen Olaszországra és Spanyolországra.

A Görög Nemzeti Bank épülete

AP

Be kell tartani

Az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke és az Európai Bizottság elnöke bízik abban, hogy Görögország betartja az euróövezet és a nemzetközi közösség képviselővel kötött megállapodásokban szereplő vállalásait. Herman Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozón született döntésekről tartandó görög népszavazás tervére reagáltak kedden Brüsszelben kiadott közös közleményükben.

Kiemelték, hogy az október 27-i brüsszeli csúcsértekezleten született megállapodás Görögország számára a lehető legjobb megoldás. Emlékeztettek arra, hogy minden eddiginél fontosabb, hogy a gyakorlatba ültessék a megállapodásban szereplő intézkedéseket. Jelezték, hogy része a csomagnak a bankok tőkeerejének növelése, az euróövezeti pénzügyi stabilitási eszköz kibővítése és optimális kihasználásának biztosítása, az uniós tagországok közti gazdasági együttműködés fokozása és az államháztartási tevékenység szorosabb felügyelete.

Van Rompuy és Barroso azt is megemlítették, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az euróövezet országainak vezetőivel, és egyeztetéseiket folytatják majd a közelgő franciaországi G20-csúcsértekezlet helyszínén, Cannes-ban is. A két uniós vezető az athéni bejelentést követően konzultáltmár Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel is.

Bizonytalanságot szül

Olaszországban, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök úgy fogalmazott: "kétségen kívül áll", hogy a görög bejelentés zavart okoz a tőkepiacokon. Az olasz kormányfő közleményében kiemelte: "a görög bejelentés váratlan volt és bizonytalanságot szül az előző heti euróövezeti csúcs után, illetve a cannes-i G20-as csúcs előestéjén".

A finn kormány mindeközben olyan javaslat benyújtására készül, amely lehetővé tenné hogy tagállamok elhagyják az euróövezetet - írta kedden a Talouselama hetilap. A lap úgy tudja, a finn miniszterelnök Jyrki Katainen egy kormányülésen úgy fogalmazott: "Finnország kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy miként módosítsák az alapszerződéseket úgy, hogy lehetővé váljon, hogy egyes államok elhagyják az euróövezetet".

Nicolas Sarkozy francia államfő megdöbbenéssel fogadta a görög miniszterelnök bejelentését arról, hogy az elmúlt heti európai uniós csúcsértekezleten elfogadott, az ország megsegítését célzó mentőcsomagról népszavazást rendeznek. Az Elysée-palota egyelőre nem adott ki közleményt, de a Le Monde című újság egy elnöki forrást idézve, azt írta: "A görögök gesztusa irracionális és az álláspontjuk veszélyes".

Államcsődhöz vezethet

Ha a görögök elvetik a népszavazáson az európai hitel-megállapodást, az akár Görögország államcsődjéhez is vezethet - mondta kedden Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök. A lépés "nagy idegességet és bizonytalanságot" eredményezett az eurózóna szempontjából már eddig sem biztonságos helyzetben.

Jean-Claude Juncker az EU csúcstalálkozón

AP

"A görög miniszterelnök úgy hozta meg a döntést, hogy európai kollegáival nem beszélt arról" - fogalmazott Juncker. Hozzátette: "Ez nagy idegességet eredményezett, amelyhez nagy bizonytalanság is párosul a már eleve nagyon bizonytalan helyzetben, ezért most nyugodtan kell megvizsgálnunk, hogy mit tudunk ezzel kezdeni".

Arra a kérdésre, hogy államcsődhöz vezetne-e, ha a görögök nemmel szavaznak, Junker azt válaszolta: "Nem tudom kizárni, hogy ez fog történni, de ez attól is függ, hogy a kérdést hogyan fogalmazzák meg (a népszavazáson) és hogy a görögök pontosan miről is fognak szavazni".

Szigorúan ellenőrzött politika

Az európai vezetők múlt csütörtökön, a maratoni EU-csúcs végén állapodtak meg a bankokkal, hogy leírják a görög adósság egy részét. Az intézkedés a bankok követeléseinek 50 százalékára, azaz a 350 milliárd eurós görög államadósságból 100 milliárd euró adósságnak a leírására vonatkozik.

Athén 2014-ig további nemzetközi hiteleket kap 100 milliárd euró értékben az EU és a Nemzetközi Valutaalap júliusban jóváhagyott, 109 milliárd eurós hitelét felváltó új hitelprogram keretében. Ennek fejében Athénnak el kell fogadnia a görög költségvetési politika ellenőrzésének szigorítását, amelyet eddig háromhavonta a három legnagyobb hitelező - az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF - képviselőiből álló trojka ellenőrzött.

A jövőben a trojka állandó jelleggel Görögországban tartózkodna. A 350 milliárd eurós, a GDP 160 százalékát kitevő államadósságot a megállapodás értelmében 2020-ig a GDP 120 százalékára kell csökkenteni.