Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A jegybankelnök a 2002-2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló országgyűlési albizottság csütörtöki ülésén kifejtette: a magyar jegybanknak nincsenek szabályozási eszközei, ilyenek csak a kormánynak és az Országgyűlésnek vannak.
Simor András és Járai Zsigmond a mai ülésen
MTI / Soós Lajos
Leszögezte: nem ért egyet az előtte szóló Járai Zsigmond volt jegybankelnökkel, mert az igaz, hogy 2010 júniusára lényegében megszűnt a devizahitelezés Magyarországon, de az nem az Orbán-kormánynak volt köszönhető. Ennek kapcsán kiemelte: az általa vezetett jegybank számos kezdeményezéssel élt, majd végül az MNB által a kabinet számára készített szabályozási javaslat nyomán 2009-ben megszületett egy kormányrendelet, amely 2010-ben két lépcsőben lépett hatályba.
Simor András beszélt arról is, hogy a kelet-európai országokban pusztán szabályozási eszközökkel nem tudták megállítani, legfeljebb csökkenteni a devizahitelek állományát.
Kiemelte: csupán azokban az országokban volt alacsony a devizahitelezés mértéke, ahol az alacsony inflációhoz alacsony kamatok társultak, Magyarországon azonban a költségvetés túlterjeszkedett, emiatt a forintkamatok magasak voltak, és az alacsony kamataik miatt voltak népszerűek a devizakölcsönök.
