Vita az új Mt.-ről: több lehet a munka kevesebb pénzért az MSZP szerint

Vita az új Mt.-ről: több lehet a munka kevesebb pénzért az MSZP szerint

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A nagyobbik kormánypárt szerint a nyár óta folyó társadalmi egyeztetések konstruktívan járultak hozzá az új munka törvénykönyvének koncepciójához, míg az MSZP többek között a valódi párbeszéd hiányát rótta fel a kormánynak a törvényjavaslat szerdán megkezdődött általános vitájában, az Országgyűlésben. Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka szerint a munkavállalók a jövőben többet dolgozhatnak kevesebb pénzért, hiszen számos pótlék megszűnhet.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egymillió új adózó munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig; e célnak az elérése számos eszközt igényel, ezek egyike az új munka törvénykönyve kidolgozása.

Az államtitkár azt mondta, a javaslat fokozott figyelemmel van a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességi igényeire, tágabb teret enged a felek megállapodásainak.

A munkaviszony tartalma és teljesítése köréből a javaslat továbbra is kiemeli a munkaidővel és a munka díjazásával kapcsolatos szabályokat, mivel e jogintézmények önmagukban is rendkívül összetett és részletes rendezést igényelnek. Hozzáfűzte, hogy az előterjesztés fenntartja azt az Európában uralkodónak mondható és a hazai munkajogban is érvényesülő szemléletet, hogy a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól jellemzően csak a munkavállaló javára térhet el.

Czomba Sándor kiemelte, hogy a hatályos törvény nem rendelkezik külön cím alatt a munkavállaló személyhez fűződő jogainak védelméről, a törvényjavaslat ezzel szemben igen, így rögzíti, hogy a munkavállaló ellenőrzése csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartására irányulhat. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével - emelte ki az államtitkár.

Családbarát az új törvénykönyv

Czomba szerint az új munka törvénykönyve megalkotásakor fokozott figyelemmel voltak a munka és a családi élet összehangolására. Példaként említette többek között, hogy a javaslat - szemben az Európai Unió szabályozása által elvárt 18 héttel - 24 hétben határozza meg a szülési szabadság időtartamát, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a várandósság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A védett korral azonos védelem az anyákat megilleti a gyermek hároméves koráig akkor is, ha nem vesznek igénybe fizetés nélküli szabadságot.

Czomba Sándor
©

A javaslat gyerek születésekor az apa számára 5 nap fizetett pótszabadságot biztosít, és ugyancsak új elemként, a gyermek után járó pótszabadságot mindkét szülő számára biztosítja - hívta fel a figyelmet az államtitkár. A próbaidőnél a hatályos szabályozás él tovább, az alap- és pótszabadságok rendszere lényegét tekintve ugyancsak a mostani szabályozás szerint alakul.

A javaslat megtartja a műszakpótlék intézményét - mondta Czomba Sándor, ugyanakkor megszüntetni javasolja a 14 és 18 óra közötti munkavégzés esetén járó pótlékot, valamint a megszakítás nélküli munkarend indokolatlan külön pótlékát azzal, hogy ezek helyett bérpótlékot is magában foglaló alapbérben vagy havi átalányban is meg lehet állapodni. A javaslat fenntartja a védett kor intézményét, és a gyermekvállalással és védett korral érintett munkavállalók körében a felmondási tilalmak rendszerét.

A részmunkaidő sajátos módjai kerültek a javaslatba

A munkavállalói biztosíték intézménye kapcsán Czomba kiemelte, hogy ez csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. A biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ - mondta, és hozzáfűzte, hogy több európai országban van példa ilyen biztosítékra.

Az államtitkár elmondta, hogy az új munka törvénykönyvében szabályozzák az atipikus munkaviszonyokat, és a javaslat bevezet a részmunkaidőben történő munkavégzés sajátos módjait - például a behívás alapján történő munkavégzést, vagy a munkakör. A kollektív munkaügyi kapcsolatok körében a javaslat lehetővé teszi, hogy az üzemi tanács és a munkáltató között létrejött üzemi megállapodás is tartalmazzon a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat - mondta Czomba Sándor.

MSZP: nem volt valódi a társadalmi párbeszéd

Gúr Nándor, az vezérszónok szerint a munkavállalók a jövőben többet dolgozhatnak kevesebb pénzért, hiszen számos pótlék megszűnhet, vagy a munkaadóra van bízva, hogy pénzben vagy szabadnapban honorálja a pluszmunkát. Kifogásolta a többi között azt is, hogy évente 44 napra a munkavállalót a munkaszerződésében foglaltaktól eltérően is lehet foglalkoztatni. Ugyancsak frakciótársaival közösen élesen bírálta a területi minimálbér bevezetésének lehetőségét, amely a szocialisták szerint tovább mélyíti az országrészek közötti különbségeket.

Mesterházy Attila azt bírálta, hogy a javaslatban nincs nyoma a fizetés nélküli szabadság intézményének.