Orbán Viktor szerint az országgyűlésnek meg kell vitatnia, hazánk csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti. Mint mondta, az ő mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést kell hoznia, márciusig, így az országgyűlésnek bőven van ideje.

Legalábbis az MTI tudósítása szerint ezt mondta Orbán, a többi újságírónak, így a HVG helyszíni tudósítójának sem mondták el, Orbán mikor tart sajtótájékoztatót.

Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke erősítette meg elsőként, hogy az éjszakai csúcstalálkozón a 27 tagországra kiterjedő megállapodásra nem volt lehetőség. Országnevek említése nélkül azt mondta, két ország nemet mondott az egyezségre.

Hajnali öt óra után állt ki az újságírók elé Nicolas Sarkozy, aki azt mondta, összesen négy ország maradt ki az elvi megállapodásból. Közlése szerint az "elfogadhatatlan feltételeket" támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország - utóbbi kettőnek a parlamenttel kell konzultálnia - nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében. Svédország külügyminisztere ugyanakkor a Twitteren azt írta, "Nagy-Britannia nagyon komolyan kezd elsodródni Európától", és ezt Magyarországgal "erős szövetségben" teszi.

Két további EU-tagország is parlamenti jóváhagyástól tette függővé az euróövezeti megállapodáshoz való csatlakozást - értesült az MTI pénteken diplomáciai forrásból. Az MTI értesülése szerint pénteken, a horvát EU-csatlakozási szerződés aláírása után a menetrenddel ellentétben még nem a hivatalos ülés vette kezdetét, hanem folytatták az előző éjszakai, informális tanácskozást. Ennek során a kiadandó közös közlemény szövegtervezete folyamatosan változik, és időközben két további EU-tagország jelezte: parlamenti jóváhagyásra van szüksége ahhoz, hogy csatlakozzon az euróövezetiek megállapodásához - mondta nevének elhallgatását kérő diplomáciai forrás.

A francia elnök szerint Nagy-Britannia pénzügyi szektorának olyan kibúvókat akart kiharcolni az EU-csúcson, amelyek elfogadhatatlanok voltak a német-francia tandemnek. A britek mellett Magyarország is kimaradt a megállapodásból Sarkozy szerint, miközben olyan nem eurós országok, mint Dánia, megszavazták.

Merkel kancellár megérkezik a tanácskozásra. Nyugtatóra várva

AP

Ugyanakkor brüsszeli diplomáciai források már a bejelentést követően azt mondták, Magyarország nem maradt ki, tisztáznia kell a helyzetet, konzultálnia a parlamenttel, és csak utána hoz majd döntést. Ennek viszont ellentmond a csúcs után kiadott, hivatalos tanácsi állásfolgalás, mely úgy fogalmaz az eurózónán kívüli országokkal kapcsolatban, "Bulgária, Dánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a megállapodáshoz. Csehország és Svédország vezetői a döntés előtt konzultálnak parlamentjeikkel." Azaz két ország marad ki, Nagy-Britannia és Magyarország.

Továbbra sem világos, hogy Rompuy és Sarkozy értette-e félre a magyar álláspontot, vagy esetleg a magyar diplomácia vett vissza utólag a korábbi álláspontból. Az biztos, hogy a forint erőteljes gyengülésnek kezdett, és az elemzők is még csak találgatnak, miért nem azt tesszük, amit a többiek. Az egyik kézenfekvő magyarázat, hogy a kormány már nem akar háborúzni az államadóssággal, az uniós egyezmény viszont rákényszerítené erre.

Orbán Viktor megérkezik. Hozott is meg nem is

AP

A megállapodás részletei

Nemzeti törvényekben is rögzített költségvetési szigor, az EU állandó válságmechanizmusának előrehozott életbe léptetése és az Európai Bizottságnak megszavazás előtt bemutatandó nemzeti büdzsék véleményeztetése alkotja az EU állam- és kormányfői csúcstalálkozójának első éjjelén kialkudottak gerincét.

Az első elemzői reakciók alapján csalódást okozott, hogy az Európai Központi Bankon (EKB) keresztül nem sokszorozhatja meg tűzerejét az EU állandó válságalapja. Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ráadásul 2013 helyett már 2012 júliusától életbe léphet. Arról, hogy mekkora tűzereje legyen az ESM-nek, csak később születik döntés, de továbbra is az 500 milliárd euró elérése a cél a csúcs következtetései szerint. A jövőben az EFSF és az ESM is az EKB irányítása alatt működik majd. Az állandó stabilitási mechanizmus továbbá közvetlenül is feltőkésíthetné a pénzintézeteket a jövőben.

Megnyugvással fogadta viszont a pénzpiac, hogy nem lesz többé a görögök kisegítéséhez használt magántőke-bevonás az eurózóna gazdaságpolitikai palettáján.

Lehűtötte viszont a befektetői kedélyeket, hogy csütörtökön napközben Mario Draghi, az EKB új elnöke kijelentette, a szorosabb fiskális unió létrejötte ellenére sem várható, hogy a frankfurti székhelyű központi bank tömegesen kezdené el az eurózóna államainak kötvényeit vásárolni. Ennek ellenére merőben új elemként Draghi arról beszélt, hogy az európai bankok likviditásának javítására az eddigi 12 hónapról 36 hónapra hosszabbítja meg az általa kölcsönzött hitelek futamidejét. Emellett az EKB az eurótérség kilátásban lévő recessziójára reagálva negyed százalékkal a rekordalacsony 1 százalékra csökkentette alapkamatát.

Az EU-csúcson Sarkozy továbbá kijelentette, hogy egyelőre a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül tennének elérhetővé tíz napon belül 200 milliárd eurót a bajba jutott euróállamok megsegítésére. Ezt az összeget azonban szintén uniós tagállamok adnák össze.

A vezetők abban is egyetértettek, hogy az unió ideiglenes válságalapja, az EFSF 2013 közepéig az eredeti tervek szerint működik majd és finanszírozza a jelenlegi programországokat. Ennek eddigi 440 milliárd euróját a legutóbbi eurócsoport-ülésen kialkudottak szerint tőkeáttétellel növelik.

Sarkozy tájékoztat. Magyar felmenő

AP

Automatikus szankciók

A gazdasági koordináció velejét az Európai Parlament által már az ősszel elfogadott “hatos gazdasági csomag” kapcsán követelt, ám végül el nem fogadott automatikus szankciók adják. Alapesetben kiegyensúlyozott költségvetésre kell törekedniük a nemzeti kormányoknak, maximum félszázalékos strukturális deficit engedve magunknak.

Ezt nemzeti törvényhozásukban is rögzíteniük kell az euróországoknak. Az ezt túllépő büdzséket automatikus korrekciós mechanizmus jogszabályba öntésével büntetnék az Európai Bizottság által rögzített elvekre alapozva. Arról, hogy a nemzeti jogba megfelelően kerülnek át a szabályok, az Európai Bíróság határozna.

Az EB javaslata alapján a szankciók mellett minden tagállam október 15-ig elfogadás előtt, véleményezésre és szükség esetén korrekciós javaslatok tételére Brüsszelbe küldi majd a költségvetése tervezetét. Emellett egy új mechanizmus szerint a jövő évi nemzeti államkötvény-kibocsátási terveket is előzetes egyeztetésre Brüsszelbe kell, hogy küldje minden tagállam.

Tovább szigorodnak az unió stabilitási és növekedési paktumának szabályai is. A GDP három százalékát meghaladó költségvetési hiányt elérő tagállamokkal szemben automatikusan szankciók lépnek életbe. Ez alól egyedül akkor lehetne kibújni, ha a tagállamok minősített többsége másképpen szavaz. A túlzott hiány miatti eljárás nyomán foganatosított szankciókra és lépésekre az EB tenne javaslatot és az Európai Tanács szavazna róluk.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, a jogi szolgálat értékelése szerint a korábbi aggályok ellenére lehetséges a nem teljes uniós szerződésen alapuló paktum megvalósításához az EU-intézmények bevonása. A kormányközi megállapodás kapcsán korábban ugyanis amiatt aggódtak a szakértők, hogy az jogilag nem használhatná az Európai Bizottságot és az Európai Bíróságot, amelyek nélkül nem lenne lehetséges a szorosabb fiskális együttműködésre vonatkozó új szabályok betartatása. Cameron azonban finoman utalt rá, hogy a 27-ek intézményrendszerének használatához szerinte egyöntetű jóváhagyásra lenne szükség.