A forinthitelesek terhei is nőhetnek 2012-ben a jegybanki és más referenciakamatok várható emelkedése miatt.
Okozhatnak kellemetlen meglepetéseket a forintban eladósodott háztartásoknak a bankok, jóllehet nem kell tartani a törlesztőrészleteknek a devizahiteleknél tapasztalt, a kezdőrészlethez képest esetenként a 60-70 százalékot is meghaladó emelkedésétől. Bár a forintalapú kölcsönöknek nincs árfolyamkockázatuk, s így nem reagálnak azonnal a magyar deviza gyengülésére, a kamatok emelkedése itt is rizikófaktor, azaz hosszabb távon a forinthitelek törlesztőrészlete is megugorhat a Magyarország szempontjából kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt.
Márpedig az utóbbi hetekben egy sor olyan esemény történt, ami a hazai jegybanki alapkamat emelésének irányába hat – a bankok pedig leggyakrabban az alapkamathoz vagy az elvileg a piaci kamatvárakozásokat is tükröző budapesti bankközi kamatlábhoz, a Buborhoz kötik a hiteleik kamatát. A forint gyengülése, az ország kockázati megítélésének romlása, illetve az infláció várható megugrása mind-mind kamatemelést indokol, aminek fényében nem meglepő, hogy számos szakértő szerint még az idén hozzányúlhat az irányadó rátához a Magyar Nemzeti Bank. Az utóbbi napokban több külföldi elemző is jelezte, hogy már a monetáris tanács november 29-ei ülésén szigorítást vár, így nyilatkoztak többek közt a brit HSBC és a Bank of America szakemberei is. Bár a bankházak elemzésének megjelenését követően beharangozott esetleges új IMF-megállapodás csökkentette a nyomást a jegybankon, könnyen elképzelhető, hogy ezzel csak elodázni sikerült a kamatemelést, kivédeni nem.
A hazai elemzők szerint sem elképzelhetetlen, hogy néhány hónapon belül szigorít a monetáris feltételeken az MNB. Orosz Dániel, az AXA szakértője a HVG-nek elmondta: a piac jelenleg fél éven belül közel 100 bázispontos emelést áraz, de az IMF-fel való új kapcsolatfelvétel előtt még másfél százalékpontos szigorítás is kiolvasható volt a határidős kamatmegállapodásokból. Nem beszélve arról, hogy az IMF-hez fordulást megelőzően, a pesszimista forgatókönyv szerint, még lényegesen nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy a 2008-ashoz hasonlóan egy egyszeri, nagyobb, akár 2,5-3,0 százalékpontos emelés végrehajtására kényszerül a monetáris tanács.
A szakember szerint így az utóbbi két és fél hónapban a piac egyre komolyabb mértékű kamatemelést kezdett beárazni, ahogy a forint gyengülése miatt az inflációs és pénzügyi-stabilitási kockázatok emelkedni kezdtek. A tovább fokozódó kamatemelési várakozásokat azonban sikerült megtörnie a kormánynak azzal, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult egy új megállapodás megkötése érdekében. Az, hogy ez tartósan így is marad-e, elsősorban azon múlik majd, hogy a bejelentés mögött tényleges szándék húzódik-e meg, illetve milyen feltételekkel, milyen típusú megállapodást sikerül tető alá hozni. A november 17-én megfordulni látszó trendet azonban akár teljesen felül is írhatja, ha az eurózóna válsága tovább mélyül, s ezzel együtt romlik Magyarország kockázati megítélése is.
Az elemzők álláspontját támasztja alá az MNB kommunikációja is. Bár a monetáris tanács január óta nem nyúlt az irányadó rátához, a korábbi hónapokkal szemben, amikor még egyhangúlag határoztak a jegybankárok, a szeptemberi és az októberi találkozón Király Júlia, az MNB alelnöke már 25 bázispontos emelésre voksolt. Ráadásul a legutóbbi (nem kamatdöntő) ülésen reális lehetőségként merült fel a kamatemelés: a hivatalos közlemény úgy fogalmazott, hogy „amennyiben az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése tartósnak bizonyul, szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása”.
Az alapkamat emelése, ha nem is azonnal, de az új kamatperiódus kezdetén biztosan megemeli a forinthitelesek törlesztőrészletét. Azok esetében pedig, akiknek a hitelkamatát a Buborhoz kötötték, már a decemberi részlet is magasabb lehet, hiszen a bankközi kamatok már most is jóval a jegybanki ráta fölött mozognak.
A bankok egyelőre eltérően ítélik meg a helyzetet. Akad olyan pénzintézet, amely nem igazán foglalkozik a kockázatokkal, míg mások minden ügyfelet megkeresve próbálnak az esetleges fizetési gondok elébe menni. A forinthitelek törlesztőrészletének növekedése biztosan nem lesz olyan mértékű, mint a devizahiteleké volt az elmúlt években, esetenként azonban itt is több tízezer forintos emelkedésre lehet számítani. A HVG által megkérdezett bankok szerint egy átlagos, 20 éves futamidejű hitel esetén 0,5 százalékpontos alapkamat-emelés a törlesztőrészletek 3-4 százalékos növekedését okozza, tehát 50 ezer forintos részletnél 1700 forintot. Ez még nem tűnik ijesztőnek, viszont 15 millió forintos, 30 évre felvett hitelnél a pesszimista forgatókönyvben szereplő 2,5 százalékpontos egyszeri kamatemelés már 30 ezer forintos ugrást eredményezne, ami akár fizetési nehézségekhez is vezethet.
A bankok közül a legóvatosabbnak az AXA tűnik, amely augusztusban indított olyan programot, amivel az adósok a jelenlegi közelében (plusz-mínusz 10 százalékos sávban) rögzíthetik törlesztőrészletüket. A banknál a HVG-nek jelezték: egyértelműen felfelé mutató kockázatokat látnak a forintkamatok esetében. Várakozásaik szerint már középtávon 7 százalékra emelkedhet a hazai alapkamat, ezért az összes, könnyítésre jogosult ügyféllel felveszik a kapcsolatot. A pénzintézet eddig közel 10 ezer adóst tájékoztatott a program részleteiről, s az érintett ügyfelek 20 százalékával módosították is a kölcsönszerződést.
A HVG által megkeresett többi bank egyelőre nem tett hasonló lépéseket, azonban a hitelintézetek többsége jelezte, hogy figyeli a piaci fejleményeket, és szükség esetén módosít termékein. A kamatok és így a törlesztőrészletek emelkedését szinte mindegyiküknél biztosra veszik, bár a növekedés mértékéről eltérően nyilatkoztak. Miközben az Ersténél rövid távon nem számolnak az alapkamat jelentős növekedésével, az OTP-nél úgy vélik, a következő hónapokban a jegybank három lépésben összesen 75 bázisponttal emeli az irányadó rátát. Más kérdés, hogy a legnagyobb hazai bank álláspontja szerint emiatt nem szükséges különleges lépéseket tenni, s a már korábban bevezetett (deviza- és forintadósok számára egyaránt elérhető) programok elegendőnek bizonyulhatnak. Látszólag ugyanezen a véleményen van a piac többi nagy szereplője is. A Raiffeisennél az OTP-hez hasonlóan úgy látják, elegendő lehet a válság kiéleződése után, 2008-ban bevezetett fizetéskönnyítési program, míg az MKB-nál és az UniCreditnél egyelőre kivárnak, igaz, láthatóan nem zárkóznak el attól, hogy új konstrukciókkal álljanak elő abban az esetben, ha az ügyfeleknek fizetési nehézségei adódnak.
Mindenesetre a kamatemeléssel kapcsolatos kockázatok a végtörlesztésen gondolkodó devizaadósok egy részét is elrettenthetik attól, hogy meglévő hitelüket új, forintalapú kölcsönnel váltsák ki. E lépés – a kedvezményes árfolyam ellenére – eddig sem garantálta a törlesztőrészlet csökkenését, most azonban nem elképzelhetetlen, hogy a gondokkal küzdő devizaadósok az árfolyamkockázatot kamatkockázatra cserélve cseberből vederbe esnek, s ha rövid távon csökken is a törlesztőrészletük, hosszabb távon a jelenleginél is magasabb terhekkel szembesülnek.
JANDÓ ZOLTÁN
Pokol Béla ötletelése után felmerül a kérdés: milyen jogi megoldásokkal lehetne megkötni a választásokon győzelemre esélyes Magyar Péter kezét? De a jövő évi választás előtt kérdés az is: kétharmad nélkül miként bonthatná vissza egy új kormány az Orbántól örökölt autokráciát?
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról.
Nincsenek könnyű helyzetben az elbocsátott közép- és felső vezetők.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
Egy ország sincs az EU-ban, amelynek a polgárai annyira keveset tudnának költeni, mint mi.
