Budai Gyula szerint a 2007-es privatizáció és a cég 2010-es visszaállamosítása a Malév körül kialakult kilátástalan helyzet fő oka. Egyrészt az, hogy a Malév orosz vevői lényegében a céggel fizettették meg a privatizáció árát, másrészt pedig a Bajnai-kormánynak a cég visszaállamosításakor tudnia kellett, hogy olyan tranzakciót hajt végre, amely az EU-s szabályokba ütközik.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Népszabadságnak azonban azt mondta, a bedőlés szélén álló Malév átstrukturálását jelentette az a tranzakció, amelynek során nem pénzt adtak a társaságnak, hanem az állammal szemben fennálló adósságokból tőkét emeltek, így lett az állam többségi tulajdonos. Az ilyen ügyletek akkor nem minősülnek tiltott állami támogatásnak, ha a végén a cég állami pénzek nélkül is képes talpon maradni.

"Erre készültek tervek, egyeztettünk Brüsszellel. Akkor volt reális lehetőség befektető bevonására, több érdeklődő is volt" – mondta Oszkó Péter a lapnak. Hozzátette: a Fidesz nem volt partner abban, hogy közösen dolgozzák ki a teendőket, és hogy előzetesen kapcsolódjanak be a potenciális befektetőkkel való tárgyalásba, bár folyamatosan egyeztettek a kijelölt politikusaikkal. Mint mondta, Budai Gyula csak azt felejtette el a feljelentésekor, hogy a jelenlegi kormány ugyanolyan eszközökkel tartotta talpon a Malévet, mint ők, csak épp másfél éven keresztül, azaz direktebben mentek szembe az EU szabályaival. "A Malév egyes jogai és a márkanév sosem volt magántulajdonban, tehát befektetőkkel bármikor létrehozhattak volna olyan légitársaságot, amely a Malév nevet viseli" – tette hozzá Oszkó Péter.

Budai Gyula

MTI / Földi Imre

A kormány a választásokat követően sokáig nem tett mást, mint ugyanolyan állapotban tartotta a Malévet, mint korábban, késlekedtek a befektetőkereséssel és a reorganizációval is, miközben az orosz féllel próbáltak megállapodni, sikertelenül. "Ha bárki meghallgatja a tapasztalatainkat az orosz–magyar tárgyalásokról, azok előzményeiről, talán nem ellenkező irányba indulnak el az ügy megoldásával. Időt nyerhettek volna, s talán nem lett volna szükség arra, hogy az EU elmarasztaló döntést hozzon" – tette hozzá Oszkó.

Ami az orosz tulajdonost illeti, a volt pénzügyminiszter elmondta: a Vnyesekonombank állami garanciát kért a Malév hiteleire, ezt a magyar kormány 2010-ben elutasította, és végül csak olyan jogokat kapott a bank, amilyet bármilyen hitelező kap, amely százmillió eurós nagyságrendben ad hitelt egy társaságnak.