Még nem ostromolják a bankokat a bedőlt hitelesek
Eddig egyetlen kérelem sem jutott el a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez a bedőlt hitelesektől, és a bankok csak az elején tartanak a hitelesmentésnek. A kormányra is feladatok várnak: módosítani kell az eszközkezelőről szóló törvényt, és a forintosításhoz szükséges törvénymódosítások is hiányoznak.
Bár már egy hónapja működik a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET), még egyetlen kérelem sem jutott el a társasághoz. Január végéig háromezer adós érdeklődött a társaság helyi tarifával hívható 06-40-100-444-es telefonszámán, hogy milyen feltételekkel adhatná át a lakását a NET-nek. Konkrét kérelemről azonban a hvg.hu érdeklődésére nem tudtak beszámolni a NET-nél, mert a kérelem elindítása a bank és az adós közös döntése alapján történhet meg, és eddig egyetlen ügy sem jutott el abba a fázisba, hogy láthatóvá vált volna az eszközkezelőnél.
Sokkal több információval a megkeresésünkre válaszoló bankok sem tudtak szolgálni, mert egyrészt még zajlik a keretfeltételek kidolgozása, és az ügyfelek részéről is mérsékelt érdeklődést tapasztalnak. A K&H-t például naponta 6-10 érdeklődő keresi az eszközkezelővel kapcsolatban. Pedig szép számmal vannak, akik a bedőlt hiteleseknek kitalált mentőövre szorulnak: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly október végén több mint 144 ezer lakossági jelzáloghitelesnek volt 90 napon túl késedelmes hiteltartozása. Őket vagy megmenti az eszközkezelő, vagy nagy eséllyel kilakoltatják őket.
A kormánynak is lépnie kell még: a bankszövetséggel december közepén kötött megállapodás értelmében több jogszabálymódosítást végre kell hajtania, hogy elindulhasson a fizetésképtelen hitelesek mentése. Meg kell jegyezni, december 1-jétől márciusig érvényben van a téli kilakoltatási moratórium, amelynek lejártáig senkit sem lehet utcára tenni.
Bizonytalanság a bankoknál
A Raiffeisen Banktól azt a választ kaptuk, hogy még kidolgozás alatt állnak a NET-tel való együttműködés keretei, és az MKB Banknál sem tudtak még konkrét ügyről beszámolni. Mint írták, még nagyon az elején vannak az ügynek, és gyér az érdeklődés is.
A Budapest Bank a törvénynek megfelelően 2011. október 15-ig, majd idén január 15-ig jelezte a PSZÁF-nak, hogy az adott negyedévben mely ingatlanokat, illetve ügyfeleket jelölték ki végrehajtásra - tájékoztatta a hvg.hu-t a bank sajtóosztálya.
A végrehajtás alá kerülő ügyfelek kiválasztásánál egyik fő szempont a fizetési késedelem mértéke, vagyis az, hogy hány hónapja nem tesz eleget szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének az ügyfél. Az eszközkezelővel kapcsolatos leveleket már kiküldték az ügyfeleknek, most rajtuk a sor, hogy jelezzék szándékukat a programban való részvételre. A bank szerint nagyon fontos szempont, hogy az ügyfél mennyire akar együttműködni a helyzet kezelésében, mert aki erre semmilyen hajlandóságot nem mutat, az valószínűleg nem kerülheti el a kilakoltatást.
A K&H-tól azt a választ kaptuk, hogy csak azokat az ügyfeleket tájékoztatták az eszközkezelőről, akiknek az ügylete, illetve ingatlana a bank adatai alapján a törvényi peremfeltételeknek megfelel. Ám ez még nem jelenti azt, hogy az érintettek valóban meg fognak felelni minden törvényi feltételnek.
Idén 8 ezer lakást vennének
A Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) 2011 nyarán jött létre, és ténylegesen 2012 januárja óta működik azzal a céllal, hogy lebonyolítsa a jelzáloghitellel terhelt lakások megvásárlását. A programhoz mind a deviza-, mind a forintalapú jelzáloghitel-szerződéssel rendelkezők csatlakozhatnak, függetlenül attól, hogy a kölcsönük lakáscélú vagy szabad felhasználású.
Az eszközkezelő az állam nevében minden olyan ingatlant megvásárol, amelynek eladásához a hitelező hozzájárult, elfogadta a NET által fizetendő vételárat, és a hiteladóssal szemben lemondott minden további követeléséről.
Az eszközkezelő összesen 25 ezer ingatlant kíván megvásárolni 2014 végéig: idén 8 ezret, 2013-ban 7 ezret, az utolsó évben pedig újabb 10 ezret. A kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a programot, ezért fél év múlva a forrás, a program időtartama és az érintettek köre is változhatnak. Az eredeti 5 ezer lakásos terv 20,5 milliárd forintjába került volna az adófizetőknek, az ötszörösére növelt limit költségeiről viszont nincsenek információk, így csak saccolni lehet, hogy legalább 100 milliárddal fogja terhelni a költségvetést, amelyben egyébként még nem különítettek el rá pénzt.
Elég egy gyerek
Amikor a NET megvásárolja az ingatlant, határozatlan időre szóló bérleti szerződést köt a lakásra, így az adósok bérlőként otthonukban maradhatnak. A bérleti díjról kormányrendelet készül, a díj mértéke a lakástörvényhez igazodva méltányosan alacsony lesz. Ha a bérlők helyzete rendeződik, visszavásárolhatják ingatlanjaikat.
A hitelező pénzintézeteknek minden negyedév 15. napjáig (jelen esetben január 15.) kell kijelölniük kényszerértékesítésre szánt ingatlanokat, és erről megküldeni a tájékoztatást a felügyeletnek. A hitelező levélben értesíti a hiteladóst arról, hogy ingatlanát kényszerértékesítésre jelölte ki, de az ügyfél felajánlhatja a lakását az eszközkezelőnek. Arról is küldenek tájékoztatást, hogy melyik bankfiókkal kell felvennie a kapcsolatot.
Ezután a hiteladósnak 30 nap áll a rendelkezésére, hogy igazolja: a szociális helyzetre vonatkozó feltételeknek is megfelel. Ezt annak segítségével döntik majd el, hogy az érintett jogosult-e az aktív korúak ellátására (lásd erről keretes írásunk) és legalább egy gyermeket nevel. Az eszközkezelő jelenleg hatályos változatában még legalább két gyermek a belépési feltétel, ezt kell a kormánynak módosítania a bankokkal kötött megállapodás alapján.
| Kik jogosultak az aktív korúak ellátására? |
Az aktív korúak (vagyis a 18-62 évesek) ellátása, egyszerűbb nevén szociális segély, az egészségkárosodottaknak vagy álláskeresőknek járó juttatás.
Egészségkárosodott az, aki legalább 67 százalékban elvesztette munkaképességét, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy aki vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül. Álláskereső az, aki elmúlt 16 éves, nincs munkaviszonya, más kereső tevékenységet nem folytat (például nem tagja vállalkozásnak), és a munkaügyön álláskeresőként regisztrálják.
Aktív korúaknak járó ellátást az kaphat, akinek megélhetése semmilyen más módon - például álláskeresési járadékkal vagy bármilyen más állami támogatással - nincs biztosítva (nem kizáró ok viszont a közfoglalkoztatásban való részvétel, az egyszerűsített foglalkoztatás és háztartási munka). A megélhetés akkor nincs biztosítva, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 25 650 forintot és vagyona sincs. Emellett csak az jogosult ilyen juttatásra, aki a megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy évig együttműködött. Az, aki például munkanélküli, de nem vállalja el a közmunkát, vagy elbocsátották onnan, az elveszíti a jogosultságot. |
Az igazolásokat és a szándéknyilatkozatot a megjelölt bankfiókban lehet benyújtani. A bank ellenőrzi a jogosultságot, meghozza az elvi döntést a tartozás elengedéséről, s továbbítja a dokumentumokat a NET-hez – övék a végső szó.
Ettől kezdve a hiteladós védettnek számít, már nem lakoltatható ki, és nincs más teendője, mint megvárni a NET jelentkezését. Körülbelül két hónap telik el aközött, hogy az adós aláírja a szándéknyilatkozatot a lakás átadásáról az Eszközkezelőnek, és hogy a NET ténylegesen át is veszi.
Tavasszal kezdődhet a forintosítás
A fizetésképtelen, de folyamatos jövedelemmel rendelkező adósok az eszközkezelő mellett a kölcsön forintosítását is választhatják. Bár az erről szóló jogszabály sem született még meg, a bedőlt devizahitelek forintosítása legkésőbb május 15-ig, vagy már előbb is megtörténhet a kormány és a bankok megállapodása alapján. Az adósoknak március 15-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy azért nem fizettek, mert jelentősen romlott a fizetőképességük és ezt igazolni is tudják. Az, hogy a fizetésképtelen adósok mit választanak, a saját várakozásaiktól függ. "Ebben a kérdésben az ügyfeleknek kell majd önállóan döntést hozni" - válaszolta a Budapest Bank a hvg.hu kérdésére.
A hiteleket a Magyar Nemzeti Bank március 15. és április 15. közötti átlag középárfolyamán váltják át. Ez jelentős realizált árfolyamveszteséget jelent majd az adósoknak, hiszen a svájci frank mostanában 40-50 százalékkal többe kerül annál a 160-170 forintos árfolyamnál, amelyen a devizahitelesek többsége felvette hitelét.
Persze ez banki gyakorlattól is függ, ugyanis több pénzintézet már a hitel felmondásakor forintosította a bedőlt devizahitelt (vagyis, ha már korábban átszámították a hitelt forintra, a veszteség kevesebb is lehet). A bankszövetség és a kormány megállapodása azt a jelentős kedvezményt is tartalmazza, hogy a forintra váltás után a bankok elengedik a tartozás negyedét (a korábban átszámított hitelek esetében ez a korábban rögzített forintösszeg negyede lesz). Az így elszenvedett veszteség 30 százalékát a bankok leírhatják az idei bankadóból.
Azonban csak azoknak a devizahitelét váltják át forinthitelre, akik tavaly szeptember 30-át megelőzően már több mint 90 napja nem tudták fizetni a törlesztő részletüket és 20 millió forintnál olcsóbb lakóingatlant vettek a hitelükből (ami egyébként a bedőlt hitelesek többségére jellemző).
A törlesztés helyreállítása a cél
A cél, hogy ezeket az adósokat visszatereljék a hitel törlesztéséhez, amihez 5 évig állami kamattámogatást kaphatnak. A kamattámogatás fokozatosan csökken: az első évben az 5 éves állampapír referenciahozamának 50 százaléka lesz, ami 5 százalékpontos ereszkedéssel 30 százalékra csökken az ötödik évre. Az utóbbi időszak hozamszintje alapján az első évben ez akár 4-5 százalékpontos kamattámogatást is jelenthet, ami a támogatás végére 2-3 százalékpont közé csökkenhet.
A támogatás feltétele, hogy az adósok a hitel fedezetéül szolgáló lakásban lakjanak, legalább egy gyermekük legyen, és az ingatlan vidéken nem lehetett drágább 15, Budapesten 20 millió forintnál. Nem kap kamattámogatást, aki korábban kapott fizetéskönnyítést, mégis bedőlt a hitele. És az is elveszti a kamattámogatást, aki a könnyítést követően 60 napon túli késedelembe esik. Viszont további segítséget jelenthet, hogy a kamattámogatásban részesülő hiteladósok hitelét a bank átütemezheti úgy, hogy 5 évig a csak a hitel kamatát törlesztik. Mindezt persze még a bankszövetség és a kormány közötti megállapodásnak megfelelően jogszabályi formába kell önteni a vonatkozó kormányrendelet módosításával.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
