Az uniós elszámolású államháztartási deficit az idén a GDP-hez mérten 2,8 százalék, jövőre 2,6 százalék lesz a bank várakozásai szerint. Suppan Gergely szerint az inflációt tekintve az idei év elején jelentős emelkedést hozhat az áfa felső kulcsának emelkedése, így 2012 elején jóval 5 százalék fölé ugorhat a pénzromlás üteme.

Ez év elején az inflációt az adó- és bérintézkedések tartják magasan, a forint volatilitása kockázatot jelent. A bank elemzői az idei átlagos inflációt 4,8 százalékra várják, jövőre elérhetőnek tűnik a 3 százalékos inflációs  cél.

Az idén az ipari termelés 5,5 százalékkal nőhet, a mezőgazdaság változatlan színvonalon teljesít, az építőipar visszaesése talán lassul, a szolgáltatások esnek, leginkább a pénzügyi szektor teljesítménye csökken majd.

A bank elemzői szerint a központi költségvetés idei tervezett hiánya 576,5 milliárd forint, az elkülönített állami alapokkal és az önkormányzatok hiányával együtt az államháztartási deficit 726,5 milliárd forintra csökken a tavalyi többször módosított 1.294 milliárd forintról. A GDP-arányos hiány mind az eredményszemléletű, uniós, ESA módszertannal számított, mind a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szerint 2,5 százalék körül lesz, az elsődleges egyenleg pedig 3,6 százalékos GDP-arányos kamatfizetés mellett 1,1 százalékos többletet mutat. 

Mivel a kormány 1,5 százalékról 0,5 százalékra mérsékelte az idei növekedési előrejelzését, a költségvetési tartalékokat törölték, emellett további intézkedéseket vezettek be, így jelentős tartalékok nélkül maradt az idei költségvetés, ami kockázatossá teheti a célok elérését, a 3 százalék alatti hiány teljesülését a TakarékBank elemzői ennek ellenére továbbra is reálisnak tartják - mondta Suppan Gergely.

A bank elemzői úgy vélik: a 2010-ben 1 milliárd eurót elérő folyó fizetési mérleg többlet 2011-ben várhatóan 1,5 milliárd euróra hízott, 2012-ben pedig egyes autóipari beruházások és más ágazatok kapacitásbővítései miatt 2,3 milliárd euróra növekedhet. A külkereskedelmi többlet 2011. január-november között 6,6 milliárd euróra nőtt a 2010-es 5,1 milliárdhoz képest, a tavalyi év egészében a többlet meghaladhatta a 7 milliárd eurót. A lassuló export a külső kereslet mérséklődését tükrözi, így a következő hónapokban is gyenge dinamika várható, az újra visszaeső fogyasztás miatt viszont az import növekedése is lassabb lehet, ezért továbbra is számítani lehet a külkereskedelmi többlet növekedésére. 

A külkereskedelmi forgalom egyes autóipari beruházások termelésbe lépése (például a Mercedes-beruházás) nyomán jelentősen élénkülhet, a második félévtől pedig a külső kereslet enyhe javulására is lehet számítani. Az idén 7,7-7,8 milliárd euró külkereskedelmi többlet várható a TakarékBank elemzőinek prognózisa alapján.

Suppan Gergely szerint egy három évre szóló, elővigyázatossági jellegű, 15 milliárd eurós (azaz évi 5 milliárd euró felvételére lehetőséget adó) készenléti hitelmegállapodás lenne kedvező Magyarországnak. Ez esetben az  elővigyázatossági jelleg azt jelentené, hogy vélhetően nem vennénk fel a hitelt, az egyfajta védőhálót jelentene az országnak, és erősítené a befektetők bizalmát. Egy másik kérdésre Oszlay András elemző elmondta: az előzetes adatok és becslések szerint a TakarékBank elemzői úgy vélik, a végtörlesztés mintegy 350-400 milliárd forint veszteséget okozott a magyarországi bankrendszernek.