Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A Capital Economics közgazdászai elemzésükben felidézik, hogy egyes euróövezeti döntéshozók a második görög mentőcsomagról szóló tárgyalások akadozása miatt már utalgatnak arra: inkább hagynia kellene csődbe menni Görögországot.
A cég szerint igaz, hogy egy ilyen fejlemény több okból is kisebb károkat okozna most, mint akár egy vagy két évvel ezelőtt. Ennek egyik oka, hogy az euróövezeti bankok a tavalyi negyedik negyedévvel zárult két évben a valutauniós GDP-érték "egyébként sem túl magasnak számító" 1,5 százalékáról 1 százalékra építették le görögországi kitettségeiket, a fennmaradt kitettségeikre pedig megnövelt tartalékokat képeztek, és emelték tőkemegfelelési rátáikat.
Ráadásul az, hogy a görög szuverén adósság magánbefektetőitől most már 70 százalékos "önkéntes" leírást várnak a tavaly nyáron eredetileg felmerült 21 százalék helyett, egyértelműen csökkentette a rendezetlen görög államcsőd jelentette relatív fenyegetést.
Mindemellett azok a kötvénytulajdonosok, akik törlesztési leállás ellen köthető hitelpiaci csereügyletekkel (CDS) fedezték kitettségüket, rendezetlen görög törlesztésképtelenné válás esetén még sokkal jobban is járnának, vagyis a nem rendezett keretek között bekövetkező görög államcsőd közvetlen pénzügyi és gazdasági következményei összességében "nem lennének sokkal rosszabbak" a tervezett "önkéntes" adósság-átrendezés hatásainál - áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
A ház szerint azonban egy ilyen fejlemény közvetett hatásai sokkal súlyosabbak lennének: mindenekelőtt megnövekedne annak a kockázata, hogy Görögország nem áll meg a törlesztésképtelenségnél, hanem úgy dönt, hogy elhagyja az euróövezetet.
A törlesztésképtelenné válás egyébként sem oldaná meg a mélyen gyökerező görög versenyképességi problémákat, és Görögország nem szabadulna meg az államháztartási hiány csökkentéséhez szükséges további fájdalmas megszorításoktól sem.
Felmerül a gyanú, a görög csőd lehetővé tételét szorgalmazók csak "blöffölnek", hogy rákényszerítsék Görögországot a megkövetelt intézkedések végrehajtására, ám nem lenne nagyon meglepő, ha a görög politikusok "ellenblöffként" felvetnék az euróövezeti kilépés lehetőségét - áll a Capital Economics elemzésében.
A ház szerint azonban mindent egybevetve hatalmas kudarc lenne, ha nem sikerülne rendezett megoldásról megállapodni és azt életbe léptetni egy olyan, "gazdaságilag viszonylag jelentéktelen" ország esetében, mint Görögország. A Capital Economics közgazdászai szerint mindez súlyosan kikezdené az abba vetett bizalmat, hogy az euróövezeti döntéshozók képesek lennének sokkal nagyobb gazdaságok - mint Olaszország és Spanyolország – problémáinak kezelésére, és az euróövezet puszta jövőjének biztosítására.
A Capital Economics csütörtöki figyelmeztetése alig burkolt válasz a Financial Times előző napi értesülésére, amely szerint "keményvonalas német, holland és finn illetékesek" most már egyre inkább azt szorgalmazzák, hogy engedjék Görögországot csődbe menni.
