Az iráni atomprogram miatt kialakult nemzetközi politikai feszültség elsősorban az olajpiaci hangulatot terheli meg - mutatott rá Ronald Stöferle, az Erste Group nyersanyagpiaci elemzője. Amennyiben Irán beváltja fenyegetését és lezárja a Hormuzi-szorost, a Brent nyersolaj ára az idei év első felében hordónként 150-200 dollárra is emelkedhet.

A szoroson halad át a világ olajtermelésének egy ötöde, napi 20 millió hordó. Ebből 4-5 milliót lehetséges átirányítani olajvezetékekbe, de "ez sem történhet meg gombnyomásra".

A szakértő szerint az olaj ára 12 hónapos átlagban hordónként 123 dollár lehet, ami nagyjából megfelel a jelenlegi szintnek, mivel amennyiben az ár átlépi a 2008 augusztusában elért hordónkénti 147 dolláros csúcsot, az számottevő keresletcsökkenést von majd maga után az év második felében. Nem tartja azonban valószínűnek, hogy Irán beváltaná fenyegetését, hiszen azzal exportfüggősége miatt saját maga alatt vágná a fát.

Az Erste kétli, hogy Szaúd-Arábia valóban rendelkezne a neki tulajdonított termelési kapacitással, amivel ki lehetne váltani a kieső iráni szállításokat. Szaúd-Arábia elméletileg napi 12 millió hordóra tudja növelni kitermelését, de huzamos ideig még nem termelt napi 10 millió hordónál többet. Tavaly, amikor a szaúdiak ígéretet tettek a kieső líbiai termelés pótlására, 2011 augusztusában napi 9,94 millió hordós kitermelést tudtak elérni. Ebből arra lehet következtetni, hogy Szaúd-Arábia kevesebb ténylegesen kiaknázható termelési kapacitással rendelkezik, mint amit a piacok neki tulajdonítanak. 

A Hormuzi-szoros lezárása mindenképp súlyos következményekkel járna. A legdrámaiabb hatás a cseppfolyós földgáz piacán következne be, elsősorban Japánban, a világ legnagyobb cseppfolyós földgáz importőrénél. Európa függősége meglehetősen csekély az iráni földgáz importtól. Japán mellett a leginkább érintett országok Kína, Korea és India. 

Stöferle az olajpala és palagáz készletek kiaknázásában látja biztosítottnak az európai fosszilis energiahordozó ellátás jövőjét. Szerinte az olajpala és a palagáz környezetvédelmi veszélyességét illetően hisztériakeltés folyik Európában. A legmodernebb "clean fracking" kitermelési technológia számottevően mérsékelte a környezetvédelmi kockázatokat, csökkentette a lelőhelyek termelésre fogásának beruházási költségeit és mérsékelte a kitermelés vízigényét is. 

Európában azonban még gyerekcipőben jár a palagáz mezők kiaknázása. Az úttörő szerepet Lengyelország és Ukrajna játssza. "A lengyelek máris a Visztula-menti sejkségnek nevezik országukat és a legjobb úton haladnak afelé, hogy jelentős európai gázexportőrré váljanak" - mutatott rá Ronald Stöferle, az Erste Group nyersanyagpiaci szakértője.