A Keystone XL a TransCanada tervei szerint 2700 kilométeren át szállítaná a kőolajat a kanadai Alberta tartomány olajmezőiről a Mexikói-öbölig, de az amerikai kormány környezetvédelmi aggályok miatt egyelőre nem adott engedélyt az északi szakasz megépítéséhez, amit a republikánus ellenzék hevesen kritizált.

Obama védelmébe vette kormányának energiapolitikáját, és hangsúlyozta: a kongresszus által rövidre szabott határidő kényszerítette arra, hogy nemet mondjon a Keystone XL-re, annak környezetvédelmi hatástanulmánya még nem készült el ugyanis. Az elnök, aki egy másik,  Cushingtól a Mexikói-öbölig épülő csővezeték mellett mondta el beszédét, készségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a TransCanada projektjével kapcsolatos döntését a jövőben felülvizsgálja.

AP / Ross D. Franklin

A Keystone XL megépítése teljes hosszában 7 milliárd, Oklahomától az olajfinomítókig vezető szakasza pedig 2,3 milliárd dollárba kerül. A déli szakasz építését a tervek szerint már júniusban elkezdhetik, és jövőre be is fejezhetik.

Cushing csak egyike annak négy, energetikai szempontból fontos helyszínnek, ahol Obama az elmúlt két nap alatt megfordult és beszédet mondott kormánya energiapolitikájáról. Ennek a választás évében különös aktualitást ad, hogy a benzin átlagára az elmúlt hónap alatt 8 százalékkal nőtt, és elérte az Amerikában magasnak számító, gallononkénti 3,86 dollárt (a literenkénti 228 forintot). Az elnök Új-Mexikóban egy kőolaj- és földgázmezőn, Nevadában pedig az ország legnagyobb, csaknem egymillió panelt számláló napenergia-telepén, Boulder Cityben állt meg.

Obama hangsúlyozta, hogy kormányzásnak  három éve alatt számos helyen engedélyezte a fúrást, de mint mondta: ez önmagában akkor sem lenne elég Amerika energiaigényeinek kielégítésére, ha a fővárosi Washington-emlékmű mellett is olajfúró torony állna.

Obama rámutatott: célja Amerikai energetikai függetlenségének biztosítása, amelyben a hazai kőolaj- és fölgáz-kitermelés mellett döntő szerepe van annak, hogy növeljék az energia-felhasználás hatékonyságát, és egyre nagyobb mértékben támaszkodjanak a megújuló energiaforrásokra.

Az elnök ezzel gyakorlatilag válaszolt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok állításaira, amelyek szerint az amerikai kitermelés növelésével le lehetne szorítani az üzemanyag-árakat. Newt Gingrich egyenesen központi kampányszlogenjévé tette meg a gallononkénti 2,50 dolláros olajárat.