Az áram- és gázszolgáltatókon, illetve -elosztókon kívül a víz- és csatornaszolgáltató, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatást biztosító társaságokra is kiterjesztené a Robin Hood-adót a kormány – derült ki abból a válaszból, amelyet az NGM küldött a Népszabadság kérdéseire.

Mint azt korábban megírtuk, a Széll Kálmán Terv 2.0-ban 2013-tól duplájára, a vállalati nyereség 16 százalékára emelik az energiaszolgáltatókra kivetett adót és „egyes további közműszolgáltatásokra” is kiterjesztik azt.

A kormány érzékelhető törekvése a különböző profilú közműcégek egyre egységesebb kezelése, írja a Népszabadság szakértőkre hivatkozva. A Fidesz-kormány először a távhőágazatot, majd fokozatosan a víz-, csatorna- és hulladékkezelő társaságokat is igyekezett minél inkább egy kalap alá vonni - ebbe beletartozna a családi rezsi jó részét kitevő tarifák egységes meghatározása is, amely eddig inkább a helyi önkormányzatok feladata volt.

A lap kitér arra is, hogy 2008-ban, amikor a Gyurcsány-kormány eredetileg kivetette az akkor nyolcszázalékos Robin Hood-adót, nemcsak azt deklarálta, hogy az 2010-ig lesz érvényben, hanem azt is, hogy az adó bevételeit épületek és távhőrendszerek felújítására fordítják. A Fidesz – amely 2008-ban még határozottan ellenezte az adó bevezetését – azonban nem csak a 2010-es kivezetési ígéretet bírálta felül, hanem az eredetileg kitűzött célokat is.

Az NGM erre a felvetésre elismerte: a 2008. évi LXVII. törvény szerint az energiaellátók jövedelemadójából befolyt összeget valóban távhő-korszerűsítésre kell fordítani. A gazdasági válság azonban „elsöpörte ezt a lehetőséget” – írják. A törvény által megfogalmazott feladat ellátása ugyanakkor azóta is folyamatos, ugyanis az ország szén-dioxidkvótáinak eladásából származó bevételeket fordítják e célra az Új Széchenyi Terven (ÚSZT) keresztül.