szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Megint 300 forint fölött az euró, mérgesedik a görög válság, és Európának nem sok ötlete van a helyzet megoldására. Orbán Viktor viszont szívesen adna gazdaságpolitikai tanácsokat az európai vezetőknek. Pedig a magyar kormány eddig láthatóan még egy IMF-hitelt sem tudott tető alá hozni, és a kiszámíthatatlan gazdaságirányítás iskolapéldája mindmáig. Rohamtempóban készül a jövő évi büdzsé, és a jelek szerint átíródik a még ki sem hirdetett telefonadó, Matolcsy adósalátájából pedig kidőlt néhány meglepetés. A hvg,hu heti gazdasági összefoglalója.

Ismét borul az ég Európa felett és szerdán megugrotta a 303 forintos árfolyamot is az euró. Az esést az egyre uralhatatlanabbá váló görög helyezet váltotta ki, ugyanis egyre reálisabb a veszély, hogy Görögország feladja az eurót. Ez az eurózónában beláthatatlan és nehezen kontrollálható folyamatokat indíthat el, például bedöntheti a valutaövezet teljes perifériáját.

Az Európai Unió pedig egyelőre nem állt elő semmilyen hatékony megoldással, Görögországról mindössze egy közleményben az ország euróövezetben maradása mellett foglalt állást. Ezzel szemben a héten éppen az szivárgott ki, hogy már nem tabutéma Athén kilépése: nem hivatalosan a valutaövezet tagállamainak vezető szakértői csoportja azt tanácsolta a kormányoknak, hogy dolgozzanak ki B-tervet arra az esetre, ha Görögország kilépne az eurózónából. A Nemzetközi Valutaalap viszont egyre határozottabban bírálja a görögöket, erősítve ezzel korábbi üzenetét, hogy az IMF felől akár Görögország kilépése is elképzelhető.

MTI / EPA

Abban is elég szerteágazóak a vélemények, hogy az EU gazdaságának a növekedés lenne jobb vagy a megszorítás. Mint kiderült Orbán Viktor szívesen adna tanácsokat a kérdésben az európai vezetőknek, és kezdeményezésére az EU közép-európai tagországai közös javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedés uniós ösztönzésének lehetőségeire

Még mindig védőháló nélkül

Az elmérgesedő európai helyzetben nem szerencsés, hogy Magyarországnak még mindig nincs IMF-védőhálója. Amellett, hogy ez veszélyes az állam finanszírozása szempontjából, rendkívül drága is, hiszen a befektetők olcsóbban adnának pénzt Magyarországnak, ha lenne IMF-megállapodás.

A hiteltárgyalások a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint június 4-e után elvileg elkezdődhetnek, ugyanis a parlament aznap fogadhatja el azokat a törvénymódosításokat, ami a kormány szerint helyreállíthatja a jegybank függetlenségét, vagyis teljesül a tárgyalások megkezdésének előfeltétele. Ezzel szemben Varga Mihály IMF-tárgyalásokkal megbízott miniszterjelölt, akiről kiderült, hogy „nem superman”, inkább június végi kezdést valószínűsít, és őszi megállapodást.

Azonban még mindig nagy kérdés, hogy a kabinet hajlandó-e biztosítani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét. Erről árulkodik a Magyar Nemzet legutóbbi értesülése is, mely szerint a kormány ragaszkodik, hogy megmaradjon a törvényben a harmadik alelnök kinevezésének joga, másrészt, hogy a devizatartalék felhasználásával továbbra is a monetáris tanács rendelkezzen. Ezek éppen azok a kritikus pontok, ahol súlyosan beleavatkozhat az MNB monetáris politikájába, és ezt valószínűleg az IMF nem tolerálná. Az IMF-hitelről egyébként Matolcsy György is megszólalt a héten, és azt mondta, az a védőhálónak csak egy része és mellé kellene még egy keleti csatorna is.

Sietős a kormánynak a költségvetés

Közben a kormány rohamtempóban készíti elő a jövő évi költségvetést, amit július elejére már félig el is akar fogadtatni a parlamenttel. A hivatalos magyarázat szerint azért kell korábban elkészíteni a 2013-as büdzsét, hogy június 22-én az európai pénzügyminiszterek megszüntessék az ellenünk folyó túlzotthiány-eljárást és visszavonják a kohéziós alapok felfüggesztését.

Facebook.com/orbanviktor

Csakhogy az új büdzsé erre a döntésre érdemi hatással már nem lesz, ráadásul a kormány bármikor módosíthatja a későbbiekben, így tétje nem sok van a nagy sietségnek. Egy másik olvasat szerint a kormány éppen az IMF-tárgyalásoknak akar elébemenni, hogy még a kezdés előtt elkészíti a tervezetet.

Állandó változásban az adótörvények

Miközben a korai költségvetés lényegében arról szólna, hogy a kormány a kiszámíthatóságáról tesz tanúbizonyságot, lesz még mit javítani más területeken is. A telefonadót például még ki sem hirdették, máris változik. A Rogán Antal által aláírt módosító javaslat szerint idén a törvényben szereplő 700 helyett 400 forint lenne az adó maximuma magánszemélyeknek, a cégeknek pedig 2500 forint helyett 1400. (További színes mellékszál a telefonadó történetében, hogy a Századvég a megadóztatott távközlési szolgáltatókkal akarta szponzoráltatni a kormány gazdaságpolitikájának dicséretét).

Bár Matolcsy György szerint a pényügyi tranzakciós illeték az adórendszerben felér egy „taktikai atomfegyverrel” az új közteher részletei is egyre bizonytalanabbak. Kiderülhet például, hogy jelenlegi formájában sérti a tőke szabad mozgását, amivel az EU-nak problémája lehet. Emellett a bankok is jóformán csak azt fogadják el, hogy lesz illeték, azt viszont már nem, hogy nagyobb ügyfeleikre is vonatkozzon, illetve azt sem szeretnék, ha az elektronikus forgalmat hasonlóan büntetné az adó, mint a készpénzest. Emellett azt is kérik a kormánytól, hogy engedje el a jövő évi bankadót.  Rogán Antal frakcióvezető-jelölt, a gazdasági bizottság elnöke már jelezte, bizonyos kérdésekben (pl. mentességek) a kormánypártok készek a tárgyalásra.

Nem akar már tőzsdézni a kormány

Kivételes sürgős eljrással csütörtökön a parlament megszavazta Selmeczi Gabriella javaslatát, mely szerint a magánnyugdíjpénztáraknak állampapírban vagy készpénzben kell átutalniuk a visszalépők nyugdíjvagyonát. A kormány ezzel azt a blamát szeretné elkerülni, amit a visszavett eszközök tőzsdepiaci értékvesztése miatt szenvedett el tavaly. A javaslat egyúttal beismerése annak is, hogy az állam sem volt tavaly jobb gazdája a nyugdíjvagyonnak, mint a lenullázott nyugdíjpénztárak.

Jöhet a lex Gerendai

A parlament gazdasági bizottsága előállt egy másik adómódosítássak is, mellyel kedvezményessé tenné a zenei fesztiválok belépőjegyeit terhelő áfát, vagyis a jövőben 27 százalékos kulcs helyett csak 18 százalékkal adóznának. A lex Gerendai legnagyobb nyertese a Sziget fesztivál lenne, a Sziget-jegyek ára azonban nem fog csökkenni Gerendai Károly szerint.

A módosító javaslatokat egyébként Matolcsy György adótörvény-módosító csomagjához nyújtották be, ami szintén tartalmazott meglepetéseket. Kiderült belőle például az, hogy a cégek 5 millió forintos készpénzfizetési korlátját Matolcsy György nem ügyletenként, hanem havi összesítésben, szerződésenként értette, amikor bejelentette a tervet (meg kell jegyezni, a nemzetgazdasági miniszter kifejezetten ügyletenkénti határról beszélt a bejelentéskor). A miniszter adósalátájából emellett kiolvasható az is, hogy korrigálná a nyerőgép- és nyerőjátékpiac tönkretételét, de valszínűleg már késő.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!