Orbán: örülök, hogy az IMF nem volt itt
Olyan változások előtt áll Európa, melyek csak a 90-es évek eleji drámai politikai változásokhoz foghatók. Közép-Európa ennek nyertese lehet, de Magyarország most azért küzd, hogy ebbe a körbe beletartozzon, és ne a Nyugathoz csatlakozzon – mondta Orbán Viktor a Vállalkozók Országos Szövetsége csütörtöki rendezvényén, melyen azt is elmondta, hogy az IMF-fel az elmúlt másfél évet nem lehetett volna végigcsinálni.
Magyarország Európán belüli helye a legizgalmasabb kérdés. Csak a vak nem látja, hogy olyan mélységű átrendeződés történik a világgazdaságban, amely következményeiben és súlyában összevethető a 90-ben történt átalakulásokkal – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) csütörtöki kibővített elnökségi ülésén, aki az előre megírt beszédét végül nem vette elő. „A hozzászólásokból kiderült, hogy itt más a táncrend” – mondta Orbán, aki szerint fontos, hogy Demján javaslatai jussanak el a Miniszterelnökségre. ”Jelenleg 10-ből 3 javaslat megvalósul, ami hozzájuk beérkezik” – mondta.
Demján önostorozó szavaival Orbán egyetértett, súlyos helyzetben vagyunk. Ha a gazdasági kényszerekből fakadó átalakulásokat tanulmányozzuk, akkor Nyugat-Európa kétséges pályán halad. A nyugati világ ma inkább egy hanyatló pályán halad, Közép-Európának hatalmas felívelési esélyei vannak. A következő 10-15 év arról fog szólni, hogy az európai súlypontok átalakulnak, meg fog erősödni Közép-Európa. "A tragikus hír az, hogy mi ennek nem feltétlenül vagyunk a részei" – mondta Orbán.
„Ma azért harcolunk, hogy bele tudjunk tartozni a régiós körbe. Az államadósság mindenhol alacsonyabb a régióban, mi a 80 százalék alá préselést akarjuk elérni, míg Bulgáriában 20 százalék alatti ez a mutató. Magyarország kimaradhat és "szarkasztikusan fogalmazva, csatlakozhat a Nyugathoz".
Meg kell értenünk, hogy a világ megváltozott. Magyarország nem maradhat ki a felemelkedő világ üzleti kapcsolatainak előnyeiből. A keleti nyitás itthon politikai unikumnak számít, de Európában már régen ez a külpolitika meghatározó iránya. Nem dolgoztunk hiába, a kínaiak ma itt vannak – emelte ki a miniszterelnök, a rendezvényen jelen lévő vendégekre is mutatva.
Béreket nem szabad adósságból növelni
Egy országot mindig a kormány irányít, az irányításért is ő a felelős, de nem ő működteti. Az országot együtt kell működtetnünk. A kormány nem tud gazdaságot működtetni, viszont el tudja rontani a feltételeket. Mellőzni kell az együttműködésből a pártpolitikai szempontokat. "Mindannyian egy sikeres magyar gazdaságot akarunk felépíteni" – hangsúlyozta Orbán. Hiába közelednek a választások, nem szabad engednünk annak a csábításnak, hogy hitelből emeljünk béreket, mert az megfojtaná az országot. "Ebbe a folyóba már beleléptünk egyszer és az aligátor lehúzott minket" – szemléltette Orbán. A közszféra béreit hitelből nem lehet emelni.
Ha nincs növekedésből megtermelt jövedelem, akkor nem lehet béreket emelni. Ne engedjük, hogy bárki hitel rovására növeljen béreket. A 2002-es államadósságszint kamatszolgálata 500 milliárddal kevesebb lenne, mint a mostani. Ennyivel több állna a rendelkezésünkre gazdaságfejlesztésre. Bűn szociális kiadásokat hitelből emelni Orbán szerint.
Orbán úgy látja, hogy sokkal több ember szemében szimpatikusak már a vállalkozók. Már van becsülete a vállalkozóknak ma Magyarországon. De persze ha úgy gondolkodnak az emberek, hogy ha a vállalkozók működtetik az országot, de az ország nem sikeres, akkor a vállalkozókkal van a probléma.
Magyarországon az összes megvalósuló fejlesztés 90 százaléka uniós pénzből és önerőből valósul meg. Nincsen saját forrású fejlesztésre pénz. "Az a meggyőződésem, hogy egyetlen forint sem maradhat benn az uniós kasszában" – emelte ki a miniszterelnök. 2015-ig kell kifizetni minden fillért. Orbán visszautalt a múlt heti Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) konferenciáján elhangzottakra (30 százalékos előleg kifizetés, átfutási határidők rövidítése, koncentrált döntéshozatal). "Nincs időnk gatyázni, mert el fogunk akadni a pénzekkel. Személyes felelősségemnek is érzem, hogy legalább 90 százalék felett legyen a felhasználás" – mondta Orbán.
"A bürokraták az én katonáim"
Én azt tanultam meg az elmúlt 20 évben, hogy ha egy európai ország eléri a 90 százalékos eladósodottságot, akkor szinte nincs esélye arra, hogy meg tudja fordítani a növekedést – mondta a miniszterelnök. A saját valuta elvesztésével az eurózónában így nehezen lehet megvalósítani a csökkentésbe történő elmozdulást. Az a történelmi súly nyomasztotta Orbánt 2010-ben, hogy itt komoly gond lesz, ha nem cselekednek. Kibírható, fenntartható szintre vittük le az adósság szintjét, a saját valuta is segített ebben, de "az MNB-hez történő szerelmetes viszonyról most nem beszélnék" – mondta Orbán.
Az ország működése nem statikus helyzet. Időnként a saját mozgástér szűkebb, máskor bővebb. Magyarország csak akkor lehet ura saját magának, amikor 50-55 százalék közötti szintre csökken az államadósság szintje. Demján Sándor szolidaritási kötvénye nem elvetélt javaslat, "ha megtalálnánk a módját, hogyan lehetne a beruházásokba a jövedelmeket bevonni, akkor az komoly előrelépés lenne". A magas jövedelműeket kellene itt megcélozni. "Erről érdemes gondolkodni, nem ellentétes filozófiai alap" – fejtette ki a kormányfő. Az arányos, egykulcsos adótól nem lépne vissza, hacsak nem az emberek akarják.
A magyar állami intézményrendszer nem nyújt elegendő segítséget a magyar vállalkozóknak a piacra jutáshoz, "tohonya az intézményrendszer", ebben igazat kell, hogy adjak Demján Sándornak – hangsúlyozta Orbán. Ebből a szempontból nem történt meg a hibák kijavítása 2010 után.
"A bürokraták az én katonáim" – mondta Orbán. Így nem fogadja be automatikusan a bürokratákat ért kritikákat. Olyan nehézséggel szembesült 2010-ben, hogy "nem tudtuk pontosan, hogy mennyien dolgoztak a magyar közigazgatásban, egészségügyben, oktatásban". "Csak becsléseink voltak arról, hogy mennyien dolgoznak ezekben a szektorokban" – érzékeltette Orbán. A kormányzat most ott tart, hogy szeptemberben lesznek világos számaink. Ehhez az kellett, hogy állami tulajdonba kerüljön az oktatás, egészségügy, és a közigazgatás régi struktúráját is vissza kellett állítani. Egyetértett Demjánnal abban, hogy tisztességesen megfizetett alkalmazottakra van szükség, de első lépésként meg kell állapodnunk ennek kapcsán abban, hogy hány pedagógusra, ápolóra, rendőrre, katonára lesz szükségünk a következő 10 évben.
Orbán örül, hogy nem volt itt az IMF
"Neked volt igazad, Sándor, hogy 2010-ben a megállapodás pontjai közé akartad beemelni az euró be nem vezetését mindenáron" – mondta Orbán. Az IMF a kormány számára nem érzelmi kérdés. Ha az országnak alacsony állampapírkamatra van szüksége, akkor meg kell állapodni, de nem olyan áron, hogy a kormány számára vállalhatatlan intézkedéseket kényszerítenek ránk. "Vashideg logika, csigavér, higgadtság mentén lehet haladni."
Orbán örült annak, hogy az utóbbi másfél évben nem volt itt az IMF, mert nem tudták volna azt a gazdaságpolitikát megvalósítani, amit végigvittek. Nem tudták volna a válságadókból a pénzt beszedni, a nyugdíjpénztári rendszert átalakítani. Most már megcsinálták ezeket a lépéseket, a válságadókat kivezetik. A tranzakciós adó kérdéses még, "majd meglátjuk, hogy itt meg tudunk-e állapodni". Racionális keretben gondolkodunk az IMF-fel – hangsúlyozta Orbán.
Orbán érti, hogy csak a versenyszférás munkahely az igazi munkahely, de van a magyar népességnek egy olyan része, mely 15 éve nem dolgozott, esetenként nem tud írni-olvasni. Az a kérdés, hogy mivel "az önök vállalkozásai nem nagyon tudják rövid távon őket munkába állítani, akkor a kormánynak kell a közmunkarendszerrel belépni". Ne mondja a VOSZ, hogy nem érdemes ezen a területen intézkedni. 2013-ra 300 ezerre szeretnék felvinni a közmunkások számát. Orbán azt szeretné, hogy "senkinek se kelljen szociális segélyt fizetni".
Ha ma valaki egységesíteni akarja az országot, a leginkább fenyegető megosztottság az, hogy több százezer ember segélyből él, rossz helyzetben van. "A leginspirálóbb élményem az elmúlt két évből az, hogy az emberek sorba állnak a közmunkáért" – mondta Orbán. A miniszterelnök szeretné, ha az összes szociális segélyt a munka rendszerén keresztül juttatnák el a rászoruló emberekhez. Arra kéri a VOSZ-t, hogy támogassa ebben.
Magyarok mint félázsiai származékok
Keresik az útját annak, hogy a külföldi anyabankok ne vonjanak ki forrást Magyarországról. A magyar gazdaság akármit csinál a következő két évben, még ha jó lenne a viszony a bankrendszerrel, akkor is csökken az elérhető forrás, mivel vonják ki a pénzt az anyabankok. Ha nem is tudjuk pótolni a hiányzó forrásokat, enyhítenünk kell ezen a helyzeten, minden ötlet kerüljön az asztalra (Gránit Bank, Széchenyi-kártya stb.).
A multikra kitérve Orbán elmondta, hogy a válságban nincs normativitás, ezért is volt szükség az iparági megkülönböztetésre. Jogvégzett emberként ezzel azért nem teljesen értek egyet – vallotta be a miniszterelnök. A multiknak egyrészt igazuk van, ha panaszkodnak, de teljesen ezt nem lehet kizárni a magyar adórendszerből.
A használatarányos útdíjra kitérve Orbán elmondta, hogy a következő év közepén ezt be tudják vezetni. Az adóbeszedés hatékonyságára vonatkozóan a kormányfő kitért arra, hogy ahhoz, hogy az adókat csökkenteni tudjuk, kell az erő, hogy az adóbefizetést ki tudjuk kényszeríteni. Azt kell megoldani, hogy a vállalkozók ezt ne érezzék zaklatásnak.
Ma a magyar társadalom a legszélesebb politikai összefogás állapotában van. Az összefogás mértéke már elegendő arra, hogy olyan lépéseket tegyen meg a kormány, amelyeket az elmúlt 20 évben nem tett meg senki. Arra kéri a VOSZ-t, hogy "kényszerítse" a kormányt a cselekvésre. Ha van erő, akkor van összefogás, az ilyen félázsiai származékoknál, mint mi, ez így van – emelte ki Orbán. Magyarországon akkor van összefogás, ha van egy politikai vezérerő, de ez nem zárja ki a demokráciát. Két választás között ilyenre van szükség. Azért reagál Magyarország jobban a válságra, mert van egy ilyen erő. "Ha a magyarok összefogást akarnak, akkor hozzanak létre egy erős központi akaratot" – fejtette ki Orbán.
Köszönet a baloldali vállalkozóknak is
A szükséges gazdasági változásokhoz nem tudják a nyugati kormányok fenntartani a társadalmi békét. Ennek levezénylése a nyugat-európai politikai rendszerek számára nagy kihívás. Mi ugyanakkor csináltuk már ilyet itt Közép-Európában – mondta Orbán. Társadalmi béke, reformok, megújítás területén több tapasztalattal rendelkezünk, mint a nyugati országok. Arra kell törekedni, hogy egészen a kampány elejéig ez megmaradjon. "Meg kell nyújtani addig, ameddig lehet, hogy el lehessen végezni a szükséges változtatásokat" – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Új gazdasági rendszereket kell felépíteni Közép-Európában, "és reméljük a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kelljen vezetni" - fogalmazott.
Orbán hálás azért, hogy a nehézségeket a politikailag nem velük szimpatizáló vállalkozók nem szították a hangulatot a kormány ellen. "A baloldali vállalkozók esetében ez kifejezetetten egy gesztus, ez nagy dolog" – fejtette ki a miniszterelnök.
Mindannyian arra vagyunk szocializálva, hogy a vállalkozó definíciószerűen tartsa támadás alatt a kormányt, és ez helyes. De ki kell egészítenünk azzal, hogy a kritika megfogalmazása mellett javaslatokat is letesz az asztalra, "ezt a jó szokásukat tartsák meg" – zárta Orbán.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
