Az átlagos 7-8 millió tonna kukorica helyett ebben az évben lehet, hogy alig 4-5 millió tonnát takaríthatnak be a gazdálkodók. Az óriási terméskiesés elsődleges oka a rendkívüli szárazság, de szerepet játszik benne az is, hogy a kormány ellehetetlenítette a víztársulásokat, és még ott sem tudtak öntözni a gazdák, ahol erre egyébként módjuk lett volna - írja a napilap. 

Becslések szerint az elmúlt hónapokban pusztító aszály az 1,2 millió hektáros hazai kukoricatáblák mintegy 30 százalékán kiégette a termést. A természeti csapást súlyosbította a légköri aszály is, vagyis a növények a hajnali harmatból sem juthattak némi nedvességhez. A kukorica őszi jegyzésére már vannak tonnánként 70 ezer forintos ajánlatok is, de ez még valamelyest mérséklődhet, ha az augusztus megkönyörül a gazdákon, és érkezik némi csapadék.

Ha viszont maradnak a magas árak, abba az állattenyésztés a kukoricatermelőknek is roppant csapást jelenthet, hiszen a legnagyobb piac éppen az abrakfogyasztó ágazat – hangsúlyozta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Mint mondta, bajban vannak az exportra szerződött termelők, sorra adják be a vis maior jelentéseket. Ők még 45-47 ezer forintos tonnánkénti árra kötötték a kontraktusokat, de jó néhány gazdaságban nincs elegendő árualap.

A szakemberek nem zárják ki azt sem, hogy ha továbbra is elkerülik a kiadós esők az országot, kukoricahiány alakulhat ki. Hiszen a hazai takarmányigény általában 4 millió tonna, de a bioetanol-gyártás is leköt több mint 1 millió tonna kukoricát. A tengerihiány pedig tovább emelheti a búza és az árpa árát is. A takarmánybúza tonnáját már most 60 ezer forint fölött jegyzik, de az árpáért is 55-60 ezer forintot kérnek.

Javasoltuk a kormányzatnak, hogy az állami kézben lévő Concordia Közraktár vásároljon fel takarmánykészleteket, hogy az állattartók ne kényszerüljenek az állomány megtizedelésére – tudatta Vancsura József a Népszava cikke szerint.