Csak álom Orbán újabb adócsökkentése

Fontos cél a további adócsökkentés, a költségvetési korlátok alapján azonban csekély a mozgástér – kommentálta a miniszterelnök legújabb ötletét Kalocsai Zsolt adószakértő, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Orbán Viktor szombaton Kőszegen, egy közéleti rendezvényen a személyi jövedelemadóval és a társasági nyereségadóval kapcsolatosan fogalmazott úgy, hogy ameddig csak lehet, csökkenteni kell.

A válságból nehezen kikászálódó magyar gazdaságnak biztosan jót tenne egy újabb adócsökkentés, melynek a munkát és a gazdasági tevékenységet terhelő adókra kellene irányulnia – írja az adószakértő az RSM DTM legújabb bejegyzésében. Ennek további pozitív hatása lenne, hogy az adóbeszedés hatékonyságát is javítaná, az élőmunkát terhelő adóknál ugyanis nagyobb a kibújás, az elkerülés lehetősége, mint a fogyasztási adóknál. Így, ha a munkát terhelő elvonások csökkentésével párhuzamosan a fogyasztási adók nőnek, akkor az adóbefizetést könnyebb ellenőrizni.

Csakhogy a gazdaságpolitika eddig is ezeket a területeket vette célba, ezért szűk a kormány mozgástere. A személyi jövedelemadózásban 2010-ben már volt egy nagy csökkentés, és az utóbbi két évben az állam mintegy 600 milliárd forintnyi bevételről mondott le. Jövő év elejétől pedig a törvényben megszabott menetrendnek megfelelően további könnyítés lesz, hogy teljesen megszűnik a tényleges adóterhet több mint negyedével megnövelő szuperbruttó adóalap. Igaz, idén viszont megszűnt az adójóváírás lehetősége is, ami az alacsonyabb keresetűek adóterhét emelte.

Kalocsai Zsolt szerint azonban az is lehet, hogy Orbán Viktor csak a szuperbruttó megszűnésére utalt a hétvégén, az ugyanis egyelőre valószínűtlennek tűnik, hogy a közeljövőben esély nyílna a jövőre már tényleg megvalósuló 16 százalékos egykulcsos adóterhelés további mérséklésére. Annyira nem is lenne jó lépés a további szja-csökkentés, ugyanis az eddigi eredményekből is látszik: az alacsonyabb adótehernek köszönhető összegeket az emberek megtakarítják (vagy fennálló adósságuk csökkentésére fordítják), így ez a gazdaságpolitikai lépés egyelőre alig járult hozzá a fogyasztás bővüléséhez.

A társasági nyereségadónál a hatályos szabályozás szerint 2015-től valósul meg az egy adókulcs, bár tisztán adótechnikailag erre már 2013-tól is lenne lehetőség – írja Kalocsai Zsolt. Ezt már 2010-ben is így tervezte a kormány: akkor két lépcsőben 10 százalékra kívánták csökkenteni az adó mértékét, végül azonban „velünk maradt” az átmenetinek beharangozott, 500 millió forintos adóalap feletti 19 százalékos kulcs.

Ha minden jól megy, három év múlva azonban 10 százalék lehet az egységes társasági adó mértéke, ami minden tekintetben versenyképes más országok társasági adószintjéhez képest. Az már más kérdés, hogy a többi adóteher – elsősorban a járulék és a helyi iparűzési adó – még mindig jelentős, a térséginél sokkal súlyosabb terhet ró a cégekre. A társaságok adóterhelése egyébként a 2013-tól tervezett kisvállalkozási adók bevezetése miatt is csökkenhet az RSM DTM szakértője szerint.