A magyar gazdaságpolitika számára az elmúlt két év legfontosabb célja az volt, hogy a 2010-ben örökölt, fenntarthatatlan pénzügyi-makrogazdasági egyensúlytalansági folyamatokat megállítsa és megfordítsa, és az azóta is egyre súlyosbodó európai adósságválság hullámai között is konszolidálja a magyar államháztartást – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében. A minisztérium közleménye szerint a World Economic Forum (WEF) ma megjelent versenyképességi rangsora azt mutatja, hogy az elmúlt két év pénzügyi konszolidációja nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően sikeres volt: a rangsor makrogazdasági környezetet értékelő pillérén belül Magyarország 23 helyet, a tavalyi 67. helyről a 44. helyre ugrott előre.

A javulásban meghatározó szerepet játszott az államháztartási egyenleg javulása, a megtakarítások bővülése és az infláció csökkenése. Ez egy átmenti időszak. A romló európai konjunktúra időszakában a pénzügyi konszolidáció áldozatokkal járt együtt a vállalati szektor számára. Ezt tükrözi, hogy a makrogazdasági környezet (WEF-rangsorban statisztikai adatok alapján kalkulált) javulása ellenére a rangsor véleményalapú – vállalatvezetők megkérdezésén alapuló – indikátorai esetében Magyarország relatív pozíciója nem javult. Az eddig végrehajtott reformok eredményei a következő években lesznek igazán érezhetőek, és amikorra a reformok beérnek, a pénzügyi konszolidáció mellett a növekedés is megmutatkozik majd – írja az NGM.

A WEF versenyképességi rangsorát azonban rendkívül szelektíven értelmezi az NGM. Míg a kutatás mondhatni egyetlen Magyarországot pozitívabb szinten feltüntető mutatóját kiemelik, addig a többi, komoly aggodalmakra okot adó fejleményekről szó sem esik a közleményben. Hazánk 12 helyet rontott versenyképességén, ekkora mértékű csökkenést a lista első 70 helyezettje között csak a polgárháborúból kilábaló Srí Lanka tudott felmutatni. Magyarországon komoly gondok vannak a gazdaságpolitikai stabilitásssal, a bankok alig adnak hitelt, az adóráta, az adók szabályozása, a nem hatékony kormányzati bürokrácia és a korrupció pedig akadályozzák az üzleti környezet minőségének javulását. Az NGM nyilatkozata pedig különösen annak tükrében érdekes, hogy a felmérés egyik legrosszabb mutatóját pont a politikusokkal szemben tapasztalt közbizalom szintje területén hoztuk össze: itt majdnem az egyik legalacsonyabb (128. pozíció) hazánké a 144 vizsgált országból.