Jakab István (Fidesz), Győrffy Balázs (Fidesz) és Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) pénteken benyújtott javaslatát az Országgyűlés 240 igen, 52 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadta el.

Az indítvánnyal pontosították a gazda fogalmát, mégpedig úgy, hogy csak az őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek tartoznak ebbe a körbe. Ha valaki őstermelő és egyéni vállalkozó is, akkor csak az egyik jogviszonya alapján lesz kamarai tag. 

Önkéntes tagjai lehetnek az érdekképviseletnek a szaktanácsadók, valamint a LEADER helyi akciócsoport tagjai. Őket azonos jogok illetik meg mindazokkal, akik a törvény szerint kötelezően kamarai tagok.

A köztestület által vezetett tagjegyzék adatállománya a kamara kizárólagos tulajdona - mondja ki a módosítás, rögzítve azt is, hogy az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a mezőgazdasági szakigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatokat köteles a tagjegyzék összeállításához térítésmentesen rendelkezésére bocsátani a kamarának.

A módosítás szerint ha az agrárkamara egy tagját az etikai szabályzatban meghatározottak szerint megbízható üzleti partnerként minősíti, akkor erről a tag kérelmére nyilatkoznia kell a testületnek. A változtatás részletesen foglalkozik továbbá a kamarai választásokkal és az átmeneti időszak alatti szabályokkal is.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény júliusi elfogadásakor a Vidékfejlesztési Minisztérium azt közölte, a jogszabály legfontosabb célja, hogy olyan egységes agrárkamarai szervezet jöjjön létre, amelyben kötelező módon tagok a mezőgazdasági termelők, a termékeket feldolgozók és a kereskedők is. Mindez a tárca szerint növeli az ágazat hatékonyságát és versenyképességét. A minisztérium akkori közleménye szerint a jogszabály célja, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszer-gazdaság általános és együttes érdekegyeztetési fóruma legyen.