A londoni elemzők többsége előzetesen újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést várt. Az előzetes felmérésbe bevont nagy citybeli házak – Capital Economics, Barclays, JP Morgan, Goldman Sachs, Bank of America-Merrill Lynch, 4cast, Morgan Stanley – felzárkózó piaci elemzői közül csak ketten adtak nagyobb esélyt annak, hogy az MNB kedden nem változtat 6,75 százalékos alapkamatán.

A Reuters múlt heti budapesti felmérésében ugyanakkor egyértelmű többségben voltak azok az elemzők, akik az inflációs kockázatok miatt inkább a jegybanki kamat tartásával számoltak.

A kérdés – akárcsak egy hónapja – úgy fogalmazódhatott meg, az MNB Monetáris Tanácsának külső tagjai továbbra is a növekedés beindítását fontosabbnak tartják-e az egyre nyilvánvalóbb inflációs kockázatoknál. A döntésnél az is nyomhatott a latban, hogy az év elején mért 750 bázispont körüli magyar CDS-felárhoz képest a CDS-tranzakciók árazása épp a fele az akkori értéknek. (Az árazás azt jelenti, hogy tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre jelenleg 365 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusokat a londoni piacon.)

Simor: szűk többség szavazott a kamatcsökkentésre

A monetáris tanács előtt a 6,75 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt, és a szűk többség a kamatcsökkentésre szavazott - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő keddi budapesti tájékoztatón. A szűk többség arra utal, hogy a tanács 4:3 arányban szavazott a kamatcsökkentésről, akárcsak a múlt hónapban.

Az MNB elnöke elmondta, hogy az infláció tartósan a 3,0 százalékos középtávú cél fölött maradhat. A jegybank stábja által készített előrejelzést ismertetve jelezte: az idén 1,4 százalékkal csökken, jövőre 0,7 százalékkal nő a magyar bruttó hazai össztermék (GDP). Az MNB júniusi Inflációs jelentésében 2012-re még 0,8 százalékos visszaesést, 2013-ra pedig 0,8 százalékos növekedést várt a 2011. évi 1,7 százalékos bővülés után.

Simor András közölte: az MNB szakértői szerint idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőnek Magyarországon a fogyasztói árak, gyorsabban a júniusban jelzett idei 5,3 százalékos, és a jövő évi 3,5 százalékos fogyasztói árdrágulásnál. 2011-ben 3,9 százalékos infláció volt Magyarországon.

A jegybank elnöke szerint az inflációs folyamatokat jellemző alapmutatók is emelkedtek. Mint mondta, "a gyenge kereslet és a laza munkaerőpiac dezinflációs hatása az utóbbi időben gyengült, és emellett az adóintézkedések és költségsokkok magasan tartják az inflációt". A költségnyomást okozó tényezők között említette az élelmiszer- és energiaárak, illetve a fajlagos munkaköltségek emelkedését is. 

Simor András elmondta: az MNB szakértői az idén 5,2 százalékos, jövőre pedig 4,9 százalékos maginflációt várnak. Hozzátette: a stáb által várt adószűrt maginfláció is 3,1 százalék 2013-ra, ami továbbra is a jegybank inflációs célja felett van. Az MNB szakértői stábja az alappályán a kamat tartós 6,75 százalékos szintjét szabja meg annak feltételéül, hogy az inflációs cél 2014 második felében teljesüljön - hangsúlyozta a jegybankelnök.

Ehhez képest van egy kockázati pálya, ami kedvezőbb potenciális növekedéssel számol, gyorsabb dezinflációval, de ebben  az esetben is legalább hat hónapig a 6,75 százalékos kamat tartására van szükség ahhoz, hogy az inflációs cél 2014 vége felé teljesüljön - tette hozzá. "Nyilván a tanács megfontolta ezeket az információkat, valamint más információkat is figyelembe vett, illetve mérlegelt, amikor a kamatcsökkentés mellett döntött" - fogalmazott az MNB elnöke, aki saját véleményét nem, csak a tanács többségének véleményét kívánta tolmácsolni.

Equilor: újra a külsős tagok szavazhatták le Simort

A döntésnél vélhetően kisebb súllyal esett latba a kedvezőtlenebb folyamatokat tartalmazó inflációs jelentés, inkább a kockázati megítélés javulása játszhatta a főszerepet – olvasható az Equilor elemzésében, amelyet a kamatdöntés után tettek közzé.

A tanácstagok szavazati aránya szerintük az augusztusival megegyezően 4:3 volt, vagyis a külsős tagok ismét leszavazták a Simor András nevével fémjelzett belső tagokat. Az Equilornál arra számítanak, hogy a jegybankelnök a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetésére is tesz majd utalást a keddi döntés indoklásakor.

Ez teljes mértékben egybevágna azon prognózissal, hogy októberben időt kér a héttagú tanács, majd a globális piaci hangulattól, az EU/IMF-hiteltárgyalásoktól és az inflációs folyamatoktól függően novemberben/decemberben további monetáris enyhítés jöhet.