A szakemberek szerint már az olyan egyszerű fejlesztésekkel, mint a parkok, fák és tetőkertek számának növelésével, csökkenthető a városok szennyezettségének mértéke és biztosítható a növények, illetve állatok védelme, elsősorban a fejlődő nemzetenél, ahol a leggyorsabb lesz a városnövekedés.

"A városokban gazdag biológiai sokféleség létezhet, amely rendkívül fontos az ott élő emberek egészségére és jólétére nézve" – mondta a Stockholm Resilience Centre munkatársaként dolgozó Thomas Elmqvist A városok és a biodiverzitás kilátásai című tanulmány tudományos szerkesztője.

Az ENSZ Biodiverzitási Egyezménye szerint a világ városokban élő népessége a mostani valamivel több mint 3,5 milliárdról várhatóan 4,9 milliárdra nő 2030-ra. Ugyanezen idő alatt a városokkal borított területek összmérete 150 százalékkal növekszik.

"Ezen növekedés jelentős része várhatóan a kicsi, illetve a közepes méretű, nem pedig a megavárosokat fogja érinteni" - derült ki a jelentésből, amelynek megjelenését az indiai Haidarábádban tartott és a biodiverzitásról szóló ENSZ-találkozóhoz időzítették. A városokban megszaporodó zöldövezetek képesek kiszűrni a port és a szennyezést, valamint elnyelhetik az üvegházhatású szén-dioxidot. A növekvő számú fás terület enyhítheti a nyári hőséget a városokban, így csökkentik a légkondicionálók működési idejét.

Korábbi tanulmányok szerint a fák enyhíthetik a közelükben élő asztmás vagy allergiás városi gyerekek tüneteit. A fákban gazdag városok emellett színes állat-, és növényvilágnak adnak otthont.

Korábbi vizsgálatok szerint már a kisméretű városi kertek is kedvező élőhelyet biztosítanak a méhekhez hasonló őshonos beporzóknak. A tanulmány a zöldebb városok ingatlanárainak növekedésére is rámutat. Az Egyesült Államokban "a városi parkok átlagosan 5 százalékkal, míg az igazán lenyűgöző zöldövezetek akár 15 százalékkal is növelhetik a szomszédságukban álló ingatlanok értékét."