„A meglepetés a gyógyszertárban ért, ahol a gyógyszerész szépen felbontotta a gyógyszeres dobozokat és kimért belőlük pontosan annyi tablettát, amennyi elő volt írva. Nulla pazarlás. Majd jobbulást kívánt, és hozzátette, hogy vigyázzak magamra.” – írja Vincze Barbara, az Origo jelenleg Dublinban élő újságírója az írországi életéről beszámoló blogjában. És valóban? Miért nem működik ez nálunk? Olcsóbb lenne a betegnek, az egészségpénztárnak, miközben a családi házipatikába jelentős mennyiségű gyógyszer szavatossága jár le, és csak a gond van utána, hogy mit kezdjünk velük.

Érdekes módon a magyar jogszabályok sem tiltják, hogy kimérve vegyünk bizonyos gyógyszereket, mégsem jellemző hogy pár darabonként vásárolják meg a gyógyszertárban. Pedig gyakran előfordul, hogy a kiváltott kapszulákból marad, mert sok van a dobozban, vagy egyszerűen nem hat. Az így megmaradt mennyiségért fölöslegesen fizetett a vevő, sok esetben a társadalombiztosítás is. 

Angolszász divat

Az eljárásra Írország mellett az Egyesült Államokban vagy Japánban is van példa. Itt jellemzően ún. lose kiszerelésben – ömlesztve – kerülnek a termékek a gyártótól a patikába. Az amerikai filmekből is emlékezhetünk, hogy a fürdőszoba tükör mögül felcímkézett fiolákból kerülnek elő az igény szerint, darabszámra kimért nyugtatók. De ez utóbbi országokban a gyógyszerek kimérését egy automata végzi, amibe a gyógyszerész bediktálja a létfontosságú adatokat, mint a páciens neve, a kívánt gyógyszer darabszáma, az automata pedig a kért mennyiséget egy – a szükséges információkkal - felcímkézett műanyagtégelyben kiadja.

Túry Gergely

„Egy ilyen rendszer kiépítése komoly financiális befektetést igényel. Nem megkerülhető tényező a gyógyszerbiztonság, ami az újracsomagolás során sérülhet, így egy ilyen rendszer kiépítése csak a gyártókkal együttműködve, a támogatásukkal lenne megvalósítható” – vélekedett Komáromi Zoltán szakfelügyelő szakorvos egy rádióműsorban.

Sokat költünk - fölöslegesen is

A hazai gyógyszerforgalom 2011-ben meghaladta a 620 milliárd forintot a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége adatai szerint. Fogyasztói részről a GDP 1,4 százalékát költöttük gyógyszerre a múlt évben, ami fejenként évi 70 ezer forintos kiadást jelentett. Ez az európai átlaghoz képest nem kiemelkedő adat, az EU országainak rangsorában ezzel a 17. helyen vagyunk, viszont a GDP arányában mért fogyasztásunkkal már a dobogó második fokán állunk. Ma már van lehetőség a gyógyszereket, mint veszélyes hulladékot, a kijelölt hulladékudvarokban leadni, a patikáknak pedig kötelező visszavenni a lejárt szavatosságú gyógykészítményeket - de ennek sincs nagy gyakorlata Magyarországon. Így a kis mennyiségű beszerzés nemcsak takarékossági, hanem környezetvédelmi szempontból is megfontolandó lehetne. 

Nem feltétlenül lenne gazdaságosabb az angolszász országokban működő rendszer alkalmazása hazánkban - mondta Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója. Az orvos által felírt gyógyszereknél a darabra vásárlást nem engedi meg a jogszabály, de nem is lenne értelme, mert csomagolásuk jellemzően a kúrának megfelelő darabszámot tartalmazza. Vagy annyi van a dobozban, amennyit a páciensnek be kell vennie a gyógyulása érdekében, vagy a csomagolásban lévő darabszám – például krónikus betegségeknél - igazodik a havi gyógyszeradaghoz, mint tendenciához.

A vény nélkül is kapható gyógyszereknél (tabletták, drazsék, kapszulák, valamint egyenként csomagolt porok és granulátumok) a 1999-es gyógyszertörvény óta ugyanakkor van lehetőség a darabonkénti árusításra, de ez nem lett jellemző, nem is igaz tudnak róla az emberek. Ennek több oka is van, de ha megnézzük a darabonkénti árusításhoz kapcsolódó adminisztrációt, akkor elmondhatjuk, hogy a gyógyszerbiztonságra hivatkozva úgy lett kitalálva, hogy a gyakorlatban ez az árusítási forma ne működjék.

Macerás adminisztráció

Ilyenkor a csomagolásból kivett terméket is el kell látni a gyártási számmal, lejárati idővel, fel kell tüntetni a gyógyszertár azonosítóját, vagyis gyakorlatilag újra kell csomagolni, majd be kell vezetni egy kiszerelési naplóba. Ettől a pillanattól a termék fölötti felelősség is átszáll az átcsomagolást végző gyógyszertárra. Az adminisztráció, valamint a csomagolás (beleértve a betegtájékoztató fénymásolása) költsége pedig a fogyasztót terheli, így az árkülönbség sem jelentős.

Az angolszász rendszer bevezetésének ötlete minden módosításkor felmerül, de a gyakorlat azt mutatja, hogy Európában ennek nincs hagyománya, és betegbiztonság szempontjából a főosztályvezető ezt nem is gondolja jó megoldásnak - mondta Horváth Beatrix, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának Gyógyszerügyi Főosztály vezetője. Véleménye szerint mindez rengeteg papírmunkával jár, a járulékos költségek miatt jelentős spórolást sem eredményez. Ezen kívül még a kiszolgálást is lassítja, úgyhogy ez a jogszabályi lehetőség kihasználása szerinte csöppet sem életszerű.

Túry Gergely

A vény nélküli gyógyszerek esetében, például a fájdalomcsillapítóknál – amikből esetenként csak pár darabra lehet szükség – elérhető 2 darabos vagy 8 darabos kiszerelés is, tehát ezen a piacon is van lehetőség arra, hogy kis darabszámú csomagolást vegyünk - emlékeztetett Horváth-Sziklai Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara országos ügyviteli vezetője. Szerinte a problémát a fogyasztói szokások jelentik: szerinte  nagy számban vannak az ún. impulzusvásárlók, akik a reklámok hatására vesznek meg egyes készítményeket vélt problémáik kezelésére. Aztán mikor a várt hatás nem jön el, orvoshoz fordulnak, a korábban vásárolt pirulák pedig a fiókba kerülnek.

A gyógyszermintából nem lett gyakorlat

A darabonkénti értékesítéshez hasonló gyakorlat volt Magyarországon körülbelül 15 évvel korábban. A gyógyszergyárak adtak kereskedelmi forgalomba nem hozható mintákat a háziorvosoknak, amit ők saját felelősségre ajánlhattak a betegeknek, és ha ez bevált, elég volt csak akkor felírni. Ezzel az eljárással kiküszöbölhető volt az, hogy olyan gyógyszert váltson ki valaki, amit a fiók mélyére kényszerül száműzni, mert az nem javít az állapotán.

A gyógyszerminta intézménye ma is működik, adta tudtunkra Horváth-Sziklai Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara országos ügyviteli vezetője – de itt inkább arról van szó, hogy a mintát azért igényli az orvos, hogy a praxisában szerezzen tapasztalatokat, megismerje az adott gyógyszert. Nem beszélhetünk azonban olyan mennyiségről, amiből minden beteg részére lehetne mintát adni, így megkeresve a megfelelő hatású terméket.