William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza kommentárjában kiemelte, hogy Magyarország bruttó külső finanszírozási igénye a legmagasabbak között van a globális felzárkózó térségen belül, és ennek egyik következményeként magasan kell tartani a kamatokat a szükséges külső tőkeforrások bevonása érdekében.

Jackson szerint - tekintettel a negyedik negyedévben is "nyomott" gazdasági teljesítményre - a Capital Economics nem zár ki "még néhány" további kamatcsökkentést az MNB részéről a következő hónapokban, feltételezve, hogy fennmarad a globális kockázatvállalási hajlandóság.

A cég londoni közgazdásza szerint ugyanakkor az, hogy a forint egy nappal a kamatdöntés előtt öt havi mélypontra gyengült az euróval szemben, arra vall, hogy a piac esetleg nem tolerálna sok további MNB-kamatcsökkentést. A Capital Economics londoni elemzője szerint mindezt valószínűleg tetézik a piaci aggályok azzal kapcsolatban, hogy a kormány kit jelöl a tavasszal távozó Simor András utódjául az MNB élére.

Jackson hozzátette: a Capital Economics változatlanul azzal számol, hogy az euróövezeti adósságválság jövőre eszkalálódik, ez pedig a külső tőkeforrások elapadást okozhatja, és nyomást gyakorolhat a forintárfolyamra. Az elemző szerint mindezen tényezőket összevetve "nagyon is reális a kockázata" annak, hogy az MNB jövőre ismét monetáris politikájának szigorítására kényszerül a forint védelmében.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó elemzői keddi értékelésükben ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy az új inflációs előrejelzésben foglaltak a monetáris enyhítés folytatása mellett szóló érveket erősítik. A ház közgazdászai közölték, hogy az MNB az általuk vártnál nagyobb mértékben csökkentette 2013-ra szóló inflációs prognózisát.

Összességében az inflációs jelentés alátámasztani látszik a monetáris tanács enyhítésre hajló külső tagjainak azon érvelését, hogy a teljes kosárra számolt inflációt jórészt átmeneti tényezők tartják magasan - vélekedtek a JP Morgan londoni elemzői. A ház szerint a háztartási energiaárak januártól esedékes 10 százalékos csökkentése nyilvánvalóan kulcsjelentőségű tényező volt abban, hogy az MNB a  jövő évi inflációs becslést a vártnál nagyobb mértékben módosította lefelé.

A JP Morgan elemzőinek számításai szerint a háztartási áram- és földgázdíjak csökkentése önmagában csaknem 1 százalékponttal fogja csökkenteni a jövő évi átlagos inflációt. A cég londoni szakértőinek feltételezése szerint mindemellett az MNB stábja valószínűleg lefelé módosította az élelmiszer-ársokk átszűrődési mértékére adott becslését is, tekintettel arra, hogy ez az átszűrődő hatás milyen gyenge volt eddig. 

A JP Morgan elemzői hozzátették: számításaik szerint a magyarországi infláció jelenleg 0,4 százalékponttal alacsonyabb pályán jár az MNB előző, szeptemberi előrejelzésében foglalt ütemnél. Mindezek alapján a ház londoni közgazdászai a következő hónapokban a magyar jegybank enyhítési ciklusának folytatását valószínűsítik, és azt jósolták keddi előrejelzésükben, hogy az MNB alapkamata 2013 második negyedévére 5,00 százalékig csökken tovább. Hangsúlyozták, hogy erre a prognózisukra is lefelé ható kockázatokat látnak.

A JP Morgan elemzői közölték: jelenlegi előrejelzésük az, hogy jövő áprilisra 3,5 százalék alá lassul az éves összevetésű magyarországi infláció. Ebből az is következik, hogy a jegybanki reálkamat emelkedne, ha az MNB ezt a folyamatot nem ellentételezné kamatcsökkentéssel.

A cég londoni elemzői szerint az általuk várt, süllyedő inflációs pálya akár azt is lehetővé tenné, hogy az MNB 5,00 százalék alá csökkentse alapkamatát, ám az ilyen mértékű kamatcsökkentés már a forintra nehezedő nyomás erősödésének kockázatával járhatna.

A JP Morgan közgazdászai szerint ha sok devizahiteles csatlakozik a forintgyengüléssel szemben védelmet nyújtó árfolyamgát-programhoz, az emelheti az MNB tűrésküszöbét a gyengébb forintárfolyammal kapcsolatban. Ebben az esetben a ház szerint 290-295 forintos euróárfolyam-sáv is még összeegyeztethető lenne a fokozatos jegybanki kamatcsökkentéssel, bár az enyhítési ütem ilyen árfolyamszint mellett lassulhat. 

Ha azonban a forint eltúlzott mértékben gyengülne - például 300 forint/euró fölé -, az valószínűleg megállítaná az MNB enyhítési ciklusát. A JP Morgan londoni elemzői mindazonáltal közölték, hogy nem alapeseti előrejelzésük az ilyen mértékű forintgyengülés. A ház közgazdászai ugyanakkor "figyelemmel követendő, kulcsjelentőségű eseménykockázatnak" nevezték az MNB élén márciusban esedékes vezetőváltást.