Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Minden úgy lesz, ahogy eddig volt, de egyúttal minden másképpen is: próbaidős üzemmódra állította a kormány az egészségügyet.
Nem látta szükségesnek agyonmagyarázni a július elsejétől életbe lépő változásokat Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár. A sajtónak egy doorstep tájékoztató jutott, jelezve, hogy csak futtában tud némi időt szánni egy teljesen világos helyzettel kapcsolatos okvetetlenkedő kérdésekre. A háziorvosokat még ennyire sem méltatták, ők e-mailben kapták meg az eligazítást. E szerint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) honlapján – már két nappal az életbelépés előtt – kikereshetik, hogy ezentúl melyik kórházakba kell utalniuk a betegeiket. Mindez a köz számára is hozzáférhető, hiszen a rendszerből az is kiolvasható, hogy lakóhely szerint ki hová fog tartozni.
A beutalási renden egyebek mellett azért is kellett változtatni, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által eddig finanszírozott 44 ezer aktív ágyból 2500-at megszüntetett az egészségügyi kormányzat. Július elsejétől csaknem félszáz kórházban zártak be osztályokat, 15 intézményben pedig teljesen megszűnik az aktív ellátás; ezekben krónikus ápolásra, egynapos sebészetre, járóbeteg-ellátásra kell berendezkedni. Jobb későn, mint soha, a változásokat is tartalmazó új működési engedélyek megkötésére június 30-ára, szombatra rendelték be az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz a kórházak vezetőit. Azt azonban egyetlen intézmény sem tudja, hogy – esetenként jelentősen megnövekedett – ellátási területéhez s az ezzel arányosan bővülő feladataihoz mennyi pénzt fog kapni.
Exlex állapot lesz akár hetekig is, miután az OEP egyetlen új finanszírozási szerződést sem kötött. Sokaknak vészjósló előjel, hogy a Magyar Közlönyben a hétvégén közzétett kormányrendelet szerint mindössze 14 kórház között osztottak el egy teljes évre 1,3 milliárd forint többletpénzt, ami a 308 milliárdos kórházi kassza fél százalékát sem éri el. Míg például a Semmelweis Egyetemnek, amelyhez a korábbinál 200 ezer fővel nagyobb lélekszámú klinikai onkológiai ellátási területet rendeltek, be kell érnie havi 1,5 millió plusszal, Hódmezővásárhely kórháza háromszor ennyit kap. Messze a legtöbb kompenzációt a Honvédkórháznak szánják, amely átveszi a megszűnő újpesti Árpád Kórház traumatológiai ellátását. Biztosra vehető, hogy ezzel nem merült ki a pénzügyi átigazítás, amint az is, hogy többletpénz nem fog a rendszerbe kerülni. A fekvőbeteg-ellátó intézmények utolsó negyedévi járandóságából és a társadalombiztosítás költségvetési tartalékából kell majd kibűvészkedni azt a 28 milliárd forintot, amelyet a kormány odaígért az egészségügyi dolgozók béremelésére.
Próbaüzemben fog működni legalább egy hónapig az átalakított egészségügyi rendszer, nem kell aggódni, jelentette ki Szócska Miklós. Ez a haladék azonban sokkal inkább bonyolítja, semmint egyszerűsíti a helyzetet, mivel egyszerre lehet a régi és az új ellátási területek szerinti kórházba küldeni a beteget. Amelyik osztály megszűnik, ott már eddig sem sokan dolgoztak, mára meg a többség elhagyta a süllyedő hajót. Az a kórház – mint például a Budai Irgalmasrendi –, amelyiknek háromszorosára nőtt a kardiológiai ellátási területe, de még informális jelzést sem kapott arra, hogy mekkora összegből gazdálkodhat, érthető módon nem tudja megsokszorozni a kapacitását, legfeljebb a várólistája nő. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a betegek egyelőre követhetik az orvosukat – már ha nem külföldi állást talált. Ebből az is következik, hogy a krónikus betegek maradhatnak eddigi orvosuknál, még akkor is, ha már máshová tartoznának.
A háziorvosoknak írt kormányzati tájékoztató levélben az áll, hogy a térséghatáron túl is fogadni kell a beteget. A következő mondatból viszont az derül ki, hogy ez az intézmény döntésén múlik, amely mérlegeli, hogy ezzel nem kerülnek-e hátrányos helyzetbe a „saját” betegei. Arról viszont szó sem esik, hogy milyen ismérvek alapján különíti majd el a doktor az ellátás – bonyolultság szerinti – 1-es, 2-es vagy 3-as szintjét. Könnyen megeshet, hogy ez egy szakmán belül három különböző intézményt jelent. Arra viszont gondolt az államtitkárság, hogy ne ismétlődjön meg a 2007-es tragédia, amikor a hódmezővásárhelyi kórházból ellátatlanul továbbküldött mindszenti beteg útközben meghalt. Így azok az intézmények is kötelesek a július folyamán odatévedt sürgős eseteket ellátni, a beteg állapotát a továbbküldés előtt stabilizálni – szól az államtitkári intelem –, amelyekben már nincs aktív osztály. Hogy sem személyzet, sem eszköz nincs ehhez egy krónikus ellátásra berendezkedett intézményben, az úgy látszik, részletkérdés.
A két évig érlelt egészségügy-átalakító folyamatok egyik fontos mozzanata, hogy az eddigi statisztikai régiók helyett nyolc térségre osztották az országot. Ebben kellene kinek-kinek az egészségügyi ellátást megkapnia. A GYEMSZI infografikái (lásd ábráinkat) azonban egyértelműen mutatják, hogy ezt a célt nem sikerült elérni. Míg a sebészet legfelső szintjére jól illik a térségre szabás, addig más szakmákon lötyög vagy éppen szűk az egyenruha. A súlyos agysérültek rehabilitációjára csak három gigatérséget sikerült rajzolni. Ily módon 6,3 millió lakos tartozik a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központhoz, ahol 12 ágyon tudják fogadni ezeket a betegeket. Ami annak a nyilvánvaló beismerése, hogy a többség számára ez az ellátás egyszerűen nem hozzáférhető.
Szócska célkitűzése, „hogy minden magyar állampolgár földrajzi és anyagi helyzetétől függetlenül megkaphasson minden ellátást”, egészen közel áll a teljesüléshez. Hiszen mindegy, hol lakik a beteg, mindenkit Szegedre küldenek súlyos központi idegrendszeri sérüléssel. A nyugati határszélről pedig a fővárosba, Visegrádra, Parádra kell eljutni bizonyos bajokkal, más betegségek esetén viszont Zalaegerszeg, Sopron, Győr, Szombathely, Pécs is szerepel a választandó portfólióban. Az észak-budai agglomerációban élő solymáriaknak fertőző betegségükkel Balassagyarmatra kell utazniuk, ahová busszal, vonattal, többszöri átszállással 4-5 óra alatt meg is lehet érkezni. Az alapszintű csecsemő- és gyermekgyógyászat, a gyermek fül-orr-gégészet viszont a kistarcsai intézményhez tartozik, ahová a leggyorsabban négy átszállással, két órán belül lehet eljutni.
GÁTI JÚLIA
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Sokak félelme szerint Oroszország néhány éven belül képes lehet arra, hogy támadást indítson egy másik európai ország, akár egy NATO-tagállam ellen. Ez attól is függ, hogy Ukrajna meddig állja a sarat.
Az érintett anyák már at idén júliusban megszerzett jövedelmük után is szja-t kötelesek fizetni.
Ha elmaradt volna az alku annak komoly hatása lett volna az 1700 milliárd dollárt kitevő kétoldalú kereskedelemre.
Székekkel, lapátokkal felszerelkezett férfiak törtek be egy helyi diszkóba, ahol egy szemtanú szerint törtek-zúztak.
A henani Shaolin templom közleménye szerint Sí Jonghszinnak eltitkolt gyermekei is születhettek.