A hétfő reggelre az ország nagy részét betakaró hó számos közlekedési balesetet idézett elő. A karambolok helyszínén a történtek rekonstruálásához, illetve a felelősség megállapításához többnyire nem szükséges, de a kölcsönös kárrendezés megkezdéséhez a legtöbbször elkél az érvényes kgfb-k igazolása.

Jogszabály nem írja elő

Az autósok tavaly év végi kgfb-rohamában több mint félmillió gépjármű tulajdonos új biztosítóhoz szerződött. Ez lényegesen kevesebb az egy évvel korábbi, mintegy 800 ezres átkötéshez képest, és a szakemberek szerint beleillik a három éve tartó csökkenő tendenciába, de akivel a napokban történik közlekedési baleset, ezzel keveset foglalkozhat. Sokkal fontosabb lehet az, hogy az autósnak bizonyíthatóan legyen kgfb-je. Korábban az ennek igazolására szolgáló dokumentumok valamelyikét az autósnak magánál kellett hordania, de ezt ma már jogszabály nem írja elő. Ebből akkor lehet probléma, ha egy kisebb koccanáshoz nem hívnának a felek rendőrt. Ilyenkor ugyanis az érintettek a másik fél kötelezőjének meglétét lényegében bemondásra kell, hogy elfogadják.

A biztosítást rendőr se biztos, hogy igazolja

MTI / Nagy Lajos

Vita esetén a helyzet úgy tisztázható, ha mégis rendőrt hívnak, aki az intézkedése során a BM adatbázisából lehívhatja ezt az információt. De előfordulhat – bár kicsi az esélye a rendszerben a hibának - hogy az adatbázisból még hiányzik az adott rendszámhoz és autóhoz kötődő friss adat, mert ha az autós új biztosítóhoz szerződött, a biztosítótársaság esetleg csúszásba került az adatok feldolgozásával - mondta lapunknak saját, idei tapasztalataira hivatkozva egy biztosítási kárszakértő. Ennek elkerülése érdekében az autósoknak azt javasolja, hogy a kgfb befizetési csekket, igazolást vagy kártyát tartsák a forgalmiban, mivel „ha maga gondoskodik a saját kötelezője igazolásáról, biztosan mentesül minden felesleges izgalomtól”.

Van ahol túl vannak rajta...

Tóth Sándor, a Köbe ügyvezetője szerint a biztosítótársaságuk helyzete viszonylag egyszerű, mivel azon közé a cégek közé tartoztak, amelyek a tavaly év végi kgfb rohamban nem akartak mindenáron tömegesen új ügyfeleket szerezni. A 44 ezer új kgfb-s kötésükre mintegy 48 ezer „távozó” jutott, így nem volt szükségük plusz munkaerő-kapacitásra az adatfeldolgozáshoz. Tóth Sándor szerint azok a biztosítótáraságok kerülhettek inkább csúszásba e területen, amelyek az átkötési időszakban „túlnyerték magukat”. A Köbe szakembere szerint az is tipikus hátráltató tényező, hogy nem minden biztosító ismerte fel: a csúszásokat minimalizálni lehet azzal, ha a biztosító gondoskodik arról, hogy a szerződéskötés pillanatában az ügyfél megkapja a kgfb-díjról szóló csekkét.

Igen hasonló a kép a Generali Providenciánál is, Simon Zsolt, a társaság gépjármű-biztosítási üzletágának igazgatója szerint mivel az idei évre a meglevő ügyfelek megtartását célozták, nem volt radikális ügyfélmozgás. Mintegy 30 ezren szerződtek a biztosítóhoz, és hasonló nagyságrendben mondták fel a szerződéseket (ebben azonban benne vannak azok az ügyfelek is, akik felmondták és újrakötötték generalis szerződésüket). A korábbi évekhez képest kevesebb kötelező-felmondásuk volt, igaz, új ügyfeleket inkább a flottás ügyfelek közül nyertek. A Generali Simon Zsolt elmondása szerint uralta a helyzetet, és minden vele szerződött félnek már decemberben kispostázta a csekkeket.

... de van ahol még hajráznak

Az Allianznál még javában zajlik az adatfeldolgozás, bár a cég tájékoztatása szerint az ügyfeleik „túlnyomó része már kézhez kapta a kiküldött kötvényeket”. Horváth Andrea, a nem-életbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettes a válaszához hozzátette: náluk a szerződéskötést követően a szerződés adatainak rögzítése után szinte azonnal - ütemezett online kapcsolatként néhány óránkénti frissítéssel – bekerülnek a központi nyilvántartási rendszerbe is. A vezérigazgató-helyettes szerint a biztosítók által kiállított igazolásra így csak akkor lehet szükség, ha a szerződés adatai valamilyen oknál fogva nem jelennek, jelentek volna meg a nyilvántartási rendszerben. Az igazolásra azonban a vonatkozó rendelet szerint nemcsak a kötvény, hanem a biztosító által a szerződő rendelkezésére bocsátott biztosítási ajánlat is megfelel, amivel a kockázatviselés kezdetétől számított 60 napig igazolható a biztosítási fedezetet – mondta Horváth Andrea.

Jobb, ha a csekk vagy a kötvény a forgalmiból előhúzható

Stiller Ákos

A Wáberer Hungária Biztosítónál is ez mondható, igaz, a cég 2013-as új kötések nagy nyertesei közé tartozóként hetek óta feszített tempóban dolgozik, hogy határidőre feldolgozza az adatokat és útnak indítsa a postát. Czakóné Kovács Anna vezérigazgató lapunk kérdésére elmondta: tavaly év végén 75  ezer új szerződést kötöttek, és ezzel a második legtöbb új ügyfélre tettek szert a piacon. A biztosítónál most az összes információ feldolgozását végzik, azzal várhatóan január 20-áig végeznek. De Czakóné Kovács Anna azt is jelezte, hogy a feldolgozási késedelmet sok esetben az idézi elő, hogy az ügyfél nem adta meg pontosan a lakcímét, illetve a gépjárműve adatait. A feldolgozott szerződések  kötvényeit folyamatosan postázzuk, a posta sebességét figyelembe véve úgy látom, hogy január 25-30 között minden ügyfelünk kezében ott lesz a kötvény" – mondta a vezérigazgató.

Biztosítva: legalább 60 napig

A tavaly november 30-ig felmondott kgfb után az autósoknak decemberben kellett eldönteniük, hogy 2013. január 1-tól melyik biztosítónál rendezik a kötelező biztosítást. Sokan még a befizetési csekket sem kapták meg, még kevesebben a befizetésről szóló igazolást. De ez nem azt jelenti, hogy a biztosító mulasztásba került volna, és hogy az ügyfél ne lenne biztosítva.

Ha valaki még nem kapta meg a befizetéshez szükséges csekket, vagy nem emelték le a számlájáról a biztosítási összeget, akkor sem kell egyelőre aggódnia, mert a jogszabály összesen 60 napos türelmi időt tesz lehetővé a díj rendezésére. Eközben a biztosított azonban már igazoltan az új biztosító ügyfele – magyarázta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője. Hozzátette azonban, hogy ezt bizonyítani egy baleset helyszínén szerinte úgy a legkönnyebb, ha az autósnál az alkusztól vagy a biztosítótól kapott szerződéskötési ajánlata – vagy annak másolata – a rendelkezésre áll.

Ha az elektronikus ügyintézést az autós teljesen mellőzte, de eddig nem kapott igazolásra alkalmas dokumentumot - vagy nem találja azt -, akkor érdemes ismét azzal felvennie a kapcsolatot, akivel a szerződést megkötötte.

Ennél lényegesen egyszerűbb a helyzet, ha a kgfb kötésekor az internetes árkedvezményt is igénybe vette a gépjármű tulajdonos. Ha a kgfb-kötés alkuszcégeken keresztül történt, a dokumentumhoz az alkuszoldal ügyfélkapuján keresztül, a saját profiljukhoz tartozó adatbázisból lehez hozzájutni. Csak le kell töltetni, és ki kell nyomtatni. Ha viszont az ügyfél egyenesen a biztosítóval szerződött online, csak elő kell keresnie az e-mailjei közül azt a levelet, amit a szerződéskötést követően a biztosító küldött, s melyben arról értesítették, hogy befogadták az ajánlatát.  Ez a Mabisz szerint elegendő is a kgfb meglétének minden kétséget kizáró bizonyításához. 

Csak ki kell nyomtatni a dokumentumot, és a forgalmiban tartani mindaddig, amíg az autós a biztosítási kötvényét, illetve a forgalmiba tehető igazolószelvényt meg nem kapja – mondta a szövetség szóvivője. ilyen jellegű panasz az idén egyébként még nem érkezett a Mabiszhoz, de Gilyén Ágnes szerint ennek az is a magyarázata lehet, hogy az autósok zömében továbbra is él az a régi reflex, hogy a biztosítási csekket vagy a szerződést – biztos ami biztos – a forgalmiban tartják.

Az biztos, hogy akinek érvényes ajánlata van, akár tudja igazolni a helyszínen, akár nem, ha a napokban balesetet szenved, a károsult jogszerű kárigényét a biztosító mindenképpen kifizeti. A feldolgozottság hiánya miatt sem érheti kár, így vagy az  érintett biztosító vagy a károsult saját biztosítója szívességi kárrendezés formájában, vagy a MABISZ  de valaki megtéríti a kárt - amit később rendeznek a károkozó biztosítójával.