szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Továbbra is Matolcsy György esetleges jegybankelnökségét, az ezzel járó folyamatokat és a kormány nem szokványos gazdaságpolitikáját nevezi meg a Nouriel Roubini közgazdász vezette kutatócég az utóbbi napokban tapasztalható forintgyengülés okaként. A cég cáfolja a Nemzetgazdasági Minisztérium állítását, mely szerint ők idézték volna elő a gyengülést. "Nyilatkozatháború" a láthatáron.

Továbbra is Matolcsy György esetleges jegybankelnökségét, az ezzel járó folyamatokat és a kormány nem szokványos gazdaságpolitikáját nevezi meg a Nouriel Roubini közgazdász vezette kutatócég az utóbbi napokban tapasztalható forintgyengülés okaként - áll a Roubini Global Economics (RGE) hvg.hu-nak megküldött válaszában. A cég cáfolja a Nemzetgazdasági Minisztérium állítását, mely szerint ők idézték volna elő a gyengülést.

A cég válaszát jelző Jelena Vukotic vezető elemző kiemelte, hogy a forint azért indult gyengülésnek, mivel Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt heti, a Heti Válaszban megjelent írásában a 2002-2010 közötti erős forint elhibázott politikájáról értekezett, és ezt - minthogy Matolcsy igen esélyes a jegybankelnöki posztra - a piacok egyáltalán nem értékelték pozitívan. A vezető elemző hangsúlyozta, hogy a január 10-e óta tapasztalt 1,5 százalékos forintgyengülés mellesleg nem hatalmas, a magyar kormány unortodox lépései korábban már okoztak ennél komolyabb kilengéseket is.

Az RGE szerint a forint továbbra is nyomás alatt lesz, a globális kockázatvállalás-növekedés ellenére. A monetáris tanács kormány által történő átvétele megemelheti a drasztikusabb kamatcsökkentések kockázatát, a nem szokványos lépések, úgymint a jegybanki devizatartalékok "megcsapolása" pedig megzavarhatja a befektetőket és a tőke is nekiállhat kivonulni az országból. Másodsorban pedig egy IMF-megállapodás hiánya a piacokat is idegessé teheti.

A kormányzat előnyt szeretne kovácsolni a mostani kedvező globális kockázatvállalási hangulatban, így el akarja kerülni az IMF "gyámságát". Ez azt is jelenti, hogy a kormány lemond a strukturális reformok végrehajtásáról. Az RGE szerint a gond továbbra is az, hogy a magyar gazdaság külső finanszírozási kockázatoknak kitett, a legnagyobb államadóssággal rendelkezik a régióban, így a piacok továbbra is élénk figyelemmel követik majd a kormány lépéseit a következő hónapokban. A külső környezet romlása, az amerikai "költségvetési szakadék" kockázatai, az eurózóna problémáinak szaporodása, vagy egy gyengébb második félévi gazdasági növekedés súlyosbíthatja ezt a trendet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!