"Magyarország nem sziget, az Európai Unió gazdaságába van ágyazva, ezért fontos, hogy milyen az országot körülvevő környezet. De ami történt, az nem a kapitalizmus válsága, csak egy válság a kapitalizmusban" - kezdte beszédét Bajnai Gordon volt kormányfő, az Együtt 2014 Választói Mozgalom alapítója az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara rendezvényén.

A válság Bajnai szerint mindenekelőtt az állam kudarca volt, és az állam erősődése lehet a válasz a közép- és hosszú távú válságkezelésben. Ez történt az Egyesült Államokban, és ez várható mindenütt. Az állam a volt kormányfő szerint képtelen volt felvenni a magánszektor ritmusát, és ennek a polgárok látták a kárát.

Csak ne a rükverc legyen a mi sebességünk!

A válság felgyorsította az integrációt az Európai Unión belül is: olyan megoldásra van szükség Bajnai szerint, ami nemcsak a gazdasági krízist oldja meg, hanem támogatottságot is lel a lakosság körében. A feladat nem egyszerű, mert az Együtt 2014 alapítója szerint a növekedés lassabb lesz, mint a válság előtt volt, és a munkanélküliség szintje is magasabb lesz, mint korábban. Európa fejlődése kettéválhat. A fejlettebb része a tudásgazdaságba menekül, és erősebb integrációra törekszik, a másik része elvesztette versenyképességét. Bajna szerint jó lenne, ha a kétsebbességes Európában ez az utóbbi sebesség nem a rükverc lenne.

Bajnai Gordon az AmCham mai rendezvényén

Fülöp Máté

A régió különleges dillemma előtt áll: szükség van felzárkózásra, de közben a megcélzott régió is válságban van. Bajnai szerint fel kell gyorsulni, de nem a fejlett országok válságához kell felzárkózni - mondta Bajnai, aki szerint a régión belül is Magyarország jelentősen elmarad a saját lehetőségeitől. Ez a lemaradás a volt miniszterelnök szerint 2001-ben kezdődött. És a következő években fog eldőlni, hogy balkáni ország leszünk vagy felzárkózunk.

Bajnai szerint az út, amin most járunk, az a zsugorodás, fuldoklás, szegényedés felé vezet. A baj az, hogy tartósan recesszióban vagyunk és hosszabb távon sem látszódik a növekedés lehetősége. Bajnai úgy látja, ha ezen a pályán maradunk, "egy generációra leszakadunk".

A volt kormányfő beszélt a beruházásokról is: ma annyi beruházás sincs, mint amennyi az amortizációt fedezné. Szerinte szép dolog méltatni a Mercedes-gyárat, de arról 4 éve született döntés, a következő kormánynak nem lesz mit méltatnia. Miután Luxemburg után a magyar a második legnyitottabb gazdaság, rá vagyunk utalva az exportra. Az államadósság 80 százalék körül áll, ami nem a mostani kormány hibája, de az szomorú, hogy a nyugdíjvagyon felélése után is egy helyben toporog az adósság mértéke. Éves szinten 130 milliárd forinttal több az állam finanszírozási igénye, aminek Bajnai szerint az az oka, hogy a kormány szabadságharcnak nevezett gerillahábórút vív.

Az oligarchák a nemzet végzete

A kormány egymillió új munkahelyet ígért, ehelyett több az elveszett munkahely, mint az új. Az egykulcsos adó miatt az alacsonykeresetűek bére csökkent. A minimálbért ugyan növelte a kormány, de a reálértéke annak is csökkent. A bérpolitikának Bajnai szerint 50 ezer munkahely esik áldozatul. A költségvetés fenntarthatatlan: újabb elvonásokra kényszerül a kormány, mert minden beavatkozásuk rontja az ország növekedési lehetőségeit. Bajnai hangsúlyozta, ennek nem a válság, hanem a rossz kormányzás az oka.

Fülöp Máté

A rossz kormányzás Bajnai szerint három dologra vezethető vissza. Egyrészt a hatalommegtartás szerinte szembekerült a gazdaság növekedési lehetőségeivel. Emögött szerinte részben a hozzáértés hiánya húzódik meg, amire példaként azt hozta fel, hogy a kormány nem képes kiszámolni döntéseinek hatásait 2010 óta: "18 százalék GDP veszett el 2015-ig a tervezetekhez képest". Harmadsorban Bajnai a Fidesz-kormányzás haszonlesőit, oligarchikus vállakozói csoportokat említett, melyek a politikai befolyásukat pénzre váltják. Befolyásolják a reálgazdaság működését, sértik a nemzeti érdeket, de a Fidesz szerint ez kell a hatalom megtartásához.

"A pártérdek nem válhat nemzeti érdekké, még ha kétharmados, akkor sem" - mondta Bajnai, aki két ügyet is kiemelt, melyet nemzetellenesnek minősített. A kohéziós alapból szerinte nem szabadna 2000 milliárdot veszni hagyni (mert nem tudjuk lehívni), és Moszkvában ne ígérje oda Orbán a paksi bővítés kivitelezését. Szerinte először társadalmi vitát kell folytatni az energiaellátásról: "egyáltalán atomenergia kell-e? Nincs-e hatékonyabb ennél?".

Négy pontban

Bajnai szerint a "2014 utáni újjáépítés" legfőbb feladata, hogy újragondolják az állam és a magánszektor viszonyát. A volt kormányfő szerint az állam szerepe nem volt a helyén az elmúlt 15 évben, mert nem a polgárok érdekeit védte. 2010-ben az emberek az állam szerepének megerősödését várták, de nem erős, hanem erőszakos és dölyfös államot kaptak. Bajna szerint 2014 után erős, de bölcs államra van szükség, aki a polgárai érdekében erős. Egy olyan államra van szükség, amely nem akar az élet minden területén beavatkozni. "Ahhoz kell bölcsesség, hogy tudja, hogy hol kell beavatkozni" - mondta.

A cél szerinte két szóval összefoglalható: stabilitás és a növekedés. Ezt négy lépésben érnék el: 1. bizalom helyreállítása 2. a növekedés motorja: a beruházások szintjének visszaállítása, hitelezés helyreállítása 3. foglakoztatás: az 55 százalékos aktivitási rátával a gazdaság nem versenyképes. Helyre kell állítani a bérversenyképességet, csökkenteni kell a bérterheket. Bajnai szerint meg kell állítani a magyarok kivándorlását, mert ez lehet az ország fejlődésének legnagyobb akadálya. 4. a magyar oktatás rendbetétele. Ez utóbbival kapcsolatba elmondta, hogy nem költségvetési, hanem nemzetstratégiai kérdés, hogy a tudásgazdaság irányába induljon el az ország az oktatás minőségének javításával. "Hegyet kell majd másznunk, de a jó hír, hogy fölfelé fogunk menni" - zárta beszédét Bajnai.