A legtöbb alkalommal a pénzpiaci szektor cégeit rótta meg a felügyelet, ahol 98 darab bírsághatározat született 26,950 millió forint összegben. A biztosítási piacon 30 határozat nyomán 4,650 millió forint, a pénztári piacon két bírsághatározat kapcsán 300 ezer, a tőkepiacon ugyancsak két határozathoz kapcsolódóan 2,250 millió forintra büntette az érintett cégeket. A fogyasztóvédelmi jogsértések számottevő részét ezúttal is a panaszkezelés, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat körében tárta fel a PSZÁF. 

A legnagyobb összegű bírságot - 10,250 millió forintot - az EOS Faktor Magyarország Zrt.-re szabta ki a felügyelet. Azzal indokolta, hogy a pénzügyi vállalkozás által az ügyfeleknek küldött rövid szöveges (sms) üzenetek tartalmuk - például a "jogi eljárás elkerülése végett fizessen határidőre", vagy "Szeretné, ha önnel szemben kényszerintézkedéseket foganatosítanánk?" – fenyegető jellege miatt alkalmasak voltak arra, hogy félelmet keltsenek a fogyasztókban, s befolyásolhatta döntésüket.

Az Admiral Markets AS pedig 2012 február elején olyan elektronikus levelet küldött ki több mint 400 ezer felhasználó részére, amely arra ösztönözte a címzetteket, hogy fontolják meg a magyar pénzügyi intézmények által kezelt pénzük külföldi, elsősorban a befektetési vállalkozás által Németországban nyitott bankszámlán történő elhelyezését, mert az biztonságosabb a hazai bankoknál elhelyezett betéteknél.

Ez a PSZÁF szerint pszichés nyomásgyakorlásként értékelhető, az elektronikus levél kiküldésének időpontjában biztosan nem ismert kormányzati döntésre, és így annak kiszámíthatatlan következményeire hivatkozással olyan helyzetet teremtett, amely alkalmas volt arra, hogy a fogyasztókat betétjeik külföldre utalására késztesse, amit 2 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal szankcionált.