Az idei évtől már nehezebben tudják bizonyítani a vagyongyarapodási vizsgálatok alá vont magánszemélyek, hogy nem titkoltak el jövedelmet az adóhatóság elől, mivel több jogszabályváltozás is könnyíti az adóellenőrök munkáját.

Egyrészt 2013 júliusától az adóhatóság az eddiginél jóval könnyebben, gyorsabban juthat a pénzintézetek elektronikus megkeresésével a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolatban azon bankadatok birtokába, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják.

"Az ilyen típusú ellenőrzések eddig sokkal inkább az ismeretlen eredetű vagyonok feltérképezéséről szóltak, mostantól viszont már gyakrabban kell konkrét tranzakciókról számot adniuk a vizsgálati alanyoknak" – idézi a közlemény Fekete Zoltán Tituszt, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzserét.

"Ráadásul az ellenőrzésekre való kiválasztás hatékonyságát növeli majd, hogy a megkeresésre az ellenőrzés megindítása előtt is lehetőség lesz, így a magánszemélyek banki adatai gyakorlatilag úgy lesznek elérhetők az adóhatóság számára, mint mondjuk az ingatlan- vagy a gépjármű-nyilvántartás adatai" – tette hozzá.

Ugyanakkor jelentősen leszűkül a vizsgált személyek által felhasználható bizonyítékok köre. Egy 2006-os törvénymódosítás következtében ugyanis a kötött bizonyítási rendszer lép életbe azokban az esetekben, ha a magánszemély vagyonosodásának forrásaként olyan fedezetet jelöl meg, amelyet 2006. szeptember 15. után szerzett.

"Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsgálat alá vont magánszemélyek nagyon nehezen tudják majd bizonyítani vagyonuk eredetét, mivel jelentősen leszűkül a felhasználható bizonyítékok köre" – magyarázza Fekete Zoltán Titusz.

A kötött bizonyítási rendszer azt jelenti, hogy az elévülési időn kívüli jövedelemszerzés forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolásául csak közhiteles nyilvántartás, jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve egyéb közokirat, bankszámlakivonat adatai szolgálhatnak.

A 2006. szeptember 15. előtti vagyonszerzés esetében a szabad bizonyítási forma marad érvényben, tehát a jövedelem megszerzésének bizonyítására elviekben bármilyen bizonyítási eszköz, tanúvallomás, nyilatkozat, magánokirat is felhasználható.

Az adómenedzser szerint az amúgy is nagyon bonyolult és komplex vizsgálati típusra eddig is az volt a jellemző, hogy az eljárás végkimenetelét akár kisebb hibák, rosszul értelmezett kijelentések is eldönthették. Bármilyen szigorúak is a vagyonosodási vizsgálatok, a megfelelő és szakszerű egyéni adótervezéssel elkerülhető a komoly, akár nagyobb összegű adómegállapítással is fenyegető vita kialakulása az adóhatósággal – állapítja meg.

A tapasztalatok szerint egyre többen ismerik fel a kockázatot, és készülnek fel egy esetleges vizsgálatra, és hajtanak végre önellenőrzést a korábbi évekre vonatkozóan, akár csupán azért, mert bizonytalanságot éreznek a már elfogadott dokumentációik tekintetében.

Ez azért is fontos, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrég nyilvánosságra hozott 2013-as ellenőrzési irányelveiből az derül ki, hogy az idén a személyi jövedelemadó-ellenőrzések körében továbbra is hangsúlyos szerepet kapnak a vagyonosodási vizsgálatok.