hvg.hu: Miért problémás a 62 évet, vagyis a nyugdíjkorhatárt elérő közalkalmazottak felmentése? Nem az a közérdek, hogy ha valaki dolgozni szeretne még a nyugdíjaskor elérése után is, akkor ne kaphasson két helyről jövedelmet?

Deák Dániel: A közérdeket senki sem vitatta, a fő probléma a megvalósítás módjával van. Azt állíthatjuk, hogy az ügyben jogsértő módon sérülnek a foglalkoztatáshoz fűződő egyenlő esélyek. A jogalkotó nem hagyott elég időt az átmenetre a munkavállalóknak. Az intézkedés emellett aránytalan és diszkriminatív is, mivel életkor és foglalkozási csoport szerint hátrányosan különbözteti meg az közszférában dolgozó orvosokat, tanárokat, oktatókat.

hvg.hu: Honnan veszi, hogy ezt a bíróság is így látja?

D. D.: Van példa arra, hogy hasonló esetben Magyarország ellen ítélt a bíróság. Ez pedig a bírák ügye. Az Alkotmánybíróság tavaly júliusi határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat. Az alaptörvény-ellenesnek talált rendelkezéseket az Alkotmánybíróság hatálybalépésük időpontjára visszamenőlegesen – 2012. január 1-jével – megsemmisítette. Az ügyben az Európai Bíróság (EB) is elmeszelte hazánkat tavaly novemberben arra hivatkozva, hogy rövid idő alatt drasztikus volt a változás mértéke. Az EB kimondta, hogy az érintettek számára súlyos hátrányt okoztak a jogszabályi változások, és azzal, hogy az alkotmányba is beemelték őket, az elérni kívánt célokkal aránytalan volt az intézkedés. Mindez a közalkalmazotti kényszernyugdíjazások ügyében újra elmondható: az intézkedés aránytalan, nem hagy időt az érintetteknek a felkészülésre.

Stiller Ákos

hvg.hu: Mennyi embert érint a jogszabályi változás?

D. D.: Sajnos még nincs információnk, de úgy becsülöm, csak a Budapesti Corvinus Egyetemen a felmentett oktatók és dolgozók százas nagyságrendjéről van szó.

hvg.hu: Mit tehetnek az érintettek, ha úgy érzik, hogy fennáll ez a jogsérelem?

D. D.: Magyarországon a mostani helyzet szerint a perlés szinte kizárt, mivel a hazai bíróságok a törvény betűjéhez ragaszkodnak, az pedig kimondja, hogy a 2013. január 1. napjától hatályos módosítás alapján minden közalkalmazotti jogviszony tekintetében bevezetésre kerül a dupla ellátás tilalma. Ennek értelmében az e jogviszonyban álló személyek illetményük mellett öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban nem részesülhetnek, azokat a nyugdíjfolyósító a jogviszony fennállásának időtartamára hivatalból szünetelteti. A 2013. január 1-jén jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a jogviszony fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. A közalkalmazottnak ezt követően döntenie kell, hogy 2013. július 1-jétől állásában kíván-e maradni, vagy a nyugdíját kéri folyósítani. Így hazai bírósághoz szinte esélytelen fordulni, nem valószínű, hogy ott akár a befogadható kereseti kérelemig is eljutnának az érintettek.

hvg.hu: Nemzetközi fórumokon mekkora eséllyel próbálkozhatnak a 62 éven felüli közalkalmazottak?

D. D.: Itt már nagyobb a siker esélye, a bírákkal kapcsolatos ügy, és egy másik per miatt is, mely a strassbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán fejeződött be 2012-ben, ahol ugyancsak elmarasztalták hazánkat. Ebben az ügyben egy köztisztviselő azért perelte be a magyar államot, mivel 2010 szeptemberében indoklás nélkül elbocsátották állásából. Az elbocsátott közszférás munkavállaló ráadásul úgy perelte be a magyar államot, hogy nem fordult előtte magyar bírósághoz. Arra hivatkozott, hogy mivel a törvény kimondja, a munkavállaló indoklás nélkül elbocsátható, így nem tudta volna vitatni a jogszabályt egy magyar bíróság előtt, perre sem tudott volna menni. A tisztességes bánásmód hiánya – vagyis a hazai bíróság előtti perlés lehetőségétől való megfosztás – volt a fő érv a strasbourgi per megindítása mellett. Az indoklás nélküli felmondást ráadásul ugyancsak elmeszelte az Alkotmánybíróság még 2011 elején – bár nem visszamenőleges hatállyal –, így itt azóta van hazai döntés.

A 62 éven felüli közalkalmazottak dupla ellátásának tilalmával kapcsolatban tartalmilag a bírák nyugdíjazásával összefüggő érvkészletnek van megalapozottsága, eljárási jogilag pedig az indoklás nélküli elbocsátás miatti strasbourgi ítélet adhat alapot a nemzetközi fórumokon történő eljárás elindítására. Aki érintett, annak érdemes lehet a strassbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni, akár az Európai Szociális Chartára hivatkozva, esetleg az érdekképviseleteken keresztül. Lehet még formátlan panaszlevelet is írni az Európai Bizottságnak, hogy ők indítsanak jogsértési eljárást Magyarország ellen. A strasbourgi bíróságon komoly esélyt látok a sikerre.

hvg.hu: Mi történik, ha itt elmarasztalnák Magyarországot?

D. D.: Hazánknak automatikusan meg kellene változtatnia a döntéssel ellentétes jogszabályt, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló jogsértés. A magyar állam emellett kártérítést is köteles lenne fizetni az érintetteknek. Magyarország megteheti, hogy szabadságharcot folytat, de annak durva nemzetközi jogsértés lenne az ára. Meg kell értenünk, hogy a szuverenitásunkat senki sem kérdőjelezi meg, az viszont már másik kérdés, hogy azzal mennyire felelősen élünk. Arra is érdemes még felhívni a figyelmet a hasonló ügyek kapcsán, hogy a magyar alkotmányba bekerült egy olyan rendelkezés is, mely szerint különadót lehet bevezetni, ha a nemzetközi szervezetek – vagy az Alkotmánybíróság – döntései kedvezőtlenül érintenék hazánkat, és ennek súlyos pénzügyi vonzatai lennének. Ez a hozzáállás megkérdőjelezi a nemzetközi jog tiszteletben tartására magát kötelező magyar állam jóhiszeműségét. Ennek a szempontnak az értelmében felelőtlenül bánik a kormány saját felelősségével, mondhatni, lesöpri azt magáról.

(Deák Dániel az Oktatói Hálózat tagja.)