A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően kedden 25 bázisponttal történelmi mélypontra, 5,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzőjének kommentárja szerint a döntés hátterében az állhat, hogy februárban jelentősen, 2,7 százalékra süllyedt a fogyasztói árindex éves alapon, elsősorban a lakossági energiaár-csökkenés hatására. Ezen felül az állampapír-piaci folyamatok is kedvezően alakultak - fűzte hozzá.

A szakértő szerint ugyanakkor óvatosságra int a forint elmúlt hónapokban tapasztalt gyengülése, az Equilor ezért is tartott valószínűtlennek 25 bázispontnál nagyobb mértékű kamatvágást.

Gabler Gergely szerint lassan kimerülhet a monetáris lazítási ciklus, az idén 4,5 százalékig csökkentheti a jegybank az irányadó rátát. A jelenlegi ütem mellett a 4,5 százalék a májusi döntés során már meglesz. "Ekkor úgy gondoljuk, hogy szünetet tart az MNB, és megvizsgálja, hogy középtávon hogyan hatnak a kamatcsökkentések" - véli Gabler Gergely.

A keddi döntés nagy kérdése szerinte, hogy ad-e indikációt az MNB esetleges nem-konvencionális eszközök alkalmazására. A jegybanki menedzsment egyelőre még kivár, de már készülnek a belső tanulmányok, melyek az esetleges jövőbeli nem-konvencionális eszközöket hivatottak alátámasztani - vélte az Equilor szakértője.

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője kommentárjában jelezte, hogy az újabb kamatvágás megfelel a piaci várakozásoknak. Szerinte is a kamatcsökkenés mellett szól, hogy a februári infláció a 3 százalékos inflációs cél alá süllyedt, ráadásul a következő hónapokban tovább csökkenhet az árindex. 

A reálgazdaság továbbra sem  "túl rózsás" helyzete ellenére az elemző szerint a tavaly augusztusban elkezdődött kamatcsökkentési sorozat lassan a végéhez közeledik. Áprilisra ugyan várnak még kamatcsökkentést, az így kialakuló 4,75 százalékos szintnél azonban feltehetően megáll a monetáris tanács. 

A piac jelenleg ennél alacsonyabb kamatot áraz az év végére, és ráadásul ezek a várakozások a forint gyengülése ellenére eléggé stabilak - hívta fel a figyelmet Árokszállási Zoltán. Hozzáfűzte, "ezért érzékelünk némi kockázatot, hogy ennél is bátrabb lehet a tanács az év hátralévő részében, ha a piaci hangulat nem romlik el drasztikusan".

Árokszállási Zoltán szerint a monetáris tanácsnak feltehetően továbbra sincs konkrét árfolyamcélja, figyelembe véve azonban a devizaadósság magas szintjét, a forint túlzott gyengülését feltehetően nem tolerálnák. Az alacsonyabb kamatszint segítheti ugyan a forinthitelezés beindítását, a magas külső eladósodottság és a forint árfolyam sebezhetősége azonban mindenképpen komoly korlátját jelentik a további nagyobb mértékű monetáris enyhítésnek.

A kamatdöntés eredményét követően a korábbiaknál nagyobb figyelmet kaphat a tanácsi közlemény - tette még hozzá Árokszállási Zoltán - miután a jegybank jelezte, hogy nem lesz sajtótájékoztató a döntést követően. Ez a fejlemény mindenképpen emeli a magyar piaccal kapcsolatos kockázatokat, hiszen rontja a jegybanki politika átláthatóságát - vélekedett. 

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője szerint míg a vártnál alacsonyabb infláció, valamint az érdemben javuló inflációs kilátások lehetővé, a reálgazdasági folyamatok, és a vártnál jóval mélyebb recesszió pedig indokolttá tették a kamatcsökkentést. 

A piaci árazások, a határidős kamatlábak további, közel 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig. Ugyanakkor a forint árfolyama, sérülékenysége, a kockázati felárak növekedése, valamint a pénzügyi stabilitási kockázatok erősödése fokozott óvatosságot indokolnak - jelezte a szakértő.

Suppan Gergely arra számít, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, azonban a 4,5 százalékos alapkamat az év második felében elérhető lehet. A kamatpálya várható alakulására erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, a forint tartósabb gyengesége, valamint a monetáris eszköztár esetleges bővítése, amennyiben nem kellő megalapozottsággal vezetnék be. 

A monetáris politika transzparenciáját csökkentheti, hogy a kamatdöntések után a jövőben nem lesz sajtótájékoztató, mivel a jegybanki kommunikációnak igen jelentős orientációs szerepe lehet. Mindezeket figyelembe véve a TakarékBank az év végére 4,5 százalékos alapkamatra számít.