Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megszüntette azt az eljárást, amit a tavalyi dinnyekartel miatt indított az Aldi, a CBA, a Lidl, a Spar, a Tesco, a Magyar Dinnye Szövetség, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ellen.
Mint ismert, tavaly a Vidékfejlesztési Minisztérium piactorzító ötlettel állt elő: a nagy élelmiszerláncokkal arról állapodott meg, hogy nem vihetik 99 forint alá a dinnye árát, hogy a termelők ne legyenek veszteségesek. Ez gyakorlatilag egy kormány által gründolt kartell, ami szemet szúrt a Gazdasági Versenyhivatalnak is, és augusztus végén vizsgálatot indított. A dinnyekartell fő promotálója Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára volt.
A törvény szerint védhetetlenné vált a közérdek
Az eljárás annak ellenére szűnt meg, hogy a GVH az összegyűjtött bizonyítékokkal egyértelműen bizonyította a kartellezést, sőt azt is megállapította, hogy elegendő mértékű volt ahhoz, hogy az uniós versenyjogba ütközzön azzal, hogy korlátozta a tagországok közötti kereskedelmet (ugyanis megakadályozta az alacsonyabb áron külföldről behozott dinnye kereskedelmét).
Hernádi Levente Haralamposz
Az eljárás megszüntetését a GVH azzal indokolja, hogy „a közérdek hatékony védelme nem volt biztosítható az eljárás további folytatásával”. A GVH részletes indoklásában lényegében kifejti, hogy nem sok értelmét látja elrettentő bírság kiszabásának, ugyanis a versenykorlátozás a minisztrérium szervezésében jött létre, és a GVH-eljárás megindulása után úgy módosították az ennek alapot adó Szakmaközi törvényt, hogy a minisztériumnak joga lett felmentést adni a versenykorlátozás tilalma alól. Vagyis a kormány gyakorlatilag kiírta az eljárás alól a törvényt.
A GVH azt is megvizsgálta, hogy a közérdek védelme érdekében indokolt lenne-e folytatni az eljárást, de megállapította, hogy a Szakmaközi törvény nem teszi lehetővé a mezőgazdasági kartellekkel, vagyis a legkártékonyabb versenykorlátozó megállapodásokkal szembeni fellépést. Emellett a törvény igyekszik kizárni az olyan GVH-szankciókat is, amiket az uniós jog megsértése miatt szabhatna ki. „Tekintettel a közérdek megítélésében a fentiekben jelzett körülményekből származó jelentős bizonytalanságra, a GVH úgy ítéli meg, hogy a Tpvt.-ben rögzített közérdeket az szolgálja jobban, ha az erőforrásait a bizonytalanság által nem érintett egyéb jogsértésekkel szembeni hatékony fellépésre fordítja, így a jelen ügyben az eljárás folytatása a továbbiakban már nem indokolt” – zárja indoklását a GVH.
A VM kérésére 99 forintos lett a dinnye
Kitér például arra, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium, saját nyilatkozata szerint szervezőként, moderátorként vette ki részét a kereskedők és a dinnyeszövetségek közötti egyeztetésekből, amelyek célja a felek közötti megállapodás létrehozása volt a 99 forintos dinnyeárról. A GVH idézi Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kérdésre adott írásbeli válaszát is, melyben a miniszter leszögezi: „A tárgyalásoknak két fontos célja volt. Egyrészt hogy a minőségi magyar dinnyét az áruházláncok tisztességes, a tavalyi szintet legalább elérő áron árulják, másrészt hogy az importdinnyét ne akciózzák olyan árszintre, hogy az a magyar termelőket ellehetetlenítse.”
A GVH idézi a CBA kommunikációs igazgatójának nyilatkozatát is, mely szerint „személyesen vett részt a Vidékfejlesztési Minisztériumban azon a megbeszélésen, ahol az hangzott el: kérik a magyar piaci szereplőket, hogy magyar dinnyét forgalmazzanak. Emellett önmérsékletet kértek a kereskedőktől: a fogyasztói árakat úgy alakítsák ki, hogy ezzel kedvezzenek a termelőknek is, mivel információjuk volt róla, hogy az országba jelentős mennyiségű importdinnye érkezett.”
Az is megállapítható, hogy a CBA üzleteiben a találkozót követően egy tájékoztató táblát is kihelyezett a következő szöveggel: ”Tisztelt Vásárlóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a júliusi országos akcióban a görögdinnye 69 Ft/kg-os fogyasztói áron lett meghirdetve. E helyett: A Vidékfejlesztési Minisztérium kérésére, a Magyar Termelők segítése érdekében, kiváló magyar, jó minőségű görögdinnyét fogunk árulni 99 Ft/kg-os áron.”
Megállapítható, de nem büntethető
A GVH azt is leírja, hogy az egyeztetés sajtónyilvánosság elé kerülését és a GVH eljárásának megindulását követően a találkozó egyes résztvevői több alkalommal cáfolni igyekeztek azt, hogy megállapodás, illetve jogellenes megállapodás jött volna létre. Budai Gyula például azt mondta, az egyeztetésen „árakról nem is volt szó”. A Minisztérium jelentése többször megismétli, hogy „nem történt kartellezés”, a versenykorlátozás fogalmilag kizárt, hiszen minden jelenlegi és jövőben piacra lépő termelő érdekében és képviseletében született a megállapodás.
A GVH szerint azonban a bizonyítékok alapján megállapítható, hogy 2012. július 6-án egyeztetés zajlott a minisztérium, az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a SPAR, a TESCO, a Magyar Dinnye Szövetség, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács képviselői részvételével. A találkozó a szakmai érdekképviselet kezdeményezésére a minisztérium részéről Budai Gyula parlamenti államtitkár szervezésében jött létre. A megbeszélés „a magyar termelésű görögdinnye áruházláncokban való értékesítési ára legalacsonyabb mértékének meghatározására és az importból származó görögdinnye forgalmazásának korlátozására irányuló cél tekintetében a résztvevő vállalkozások között egyetértés mutatkozott, illetve az erre irányuló kéréseket egyik vállalkozás sem utasította vissza”. A GVH szerint az is megállapítható, hogy a minisztérium aktív, szervező szerepet játszott
