Bár a jegybank és a kormány már-már eufórikus állapotban bizonygatják, hogy az MNB vállalati növekedést ösztönözni kívánó hitelprogramja milyen kedvező fogadtatásra lelt, a forinterősödés azonban korántsem a projekt nagyszerűségének szól, hanem inkább annak, hogy a hagyományos játékszabályokon belül tartható programot jelentett be az MNB – írják a Pénzkérdés blog szerkesztői friss bejegyzésükben. Annak különösen örülni kell, hogy blog szerint a kormány mondjuk nem a bakonyi Halálcsillag megépítésének finanszírozását lépte meg a devizatartalékok terhére.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedésösztönző programjának alacsony kamatozású hitelei azonban nem hoznak mindenre gyógyírt. Először is, elvben mindenkinek jár a 2 százalékos konstrukció, és oda is kell adni annak, aki kéri? Másodszor, mi van azokkal, akik 18 százalékon is könnyen kitermelik a törlesztőt, mert annyira lendületes iparágban működnek? Nekik is 2 százalékon jár? Kiszorítják ők a többiekket? Harmadszor a nagy kérdés az életképesség, ami nem volt finanszírozható 10, vagy 8 százalékon, az finanszírozható 2 százalékon?

Negyedszer, ha valaki 2 százalékon kapott hitelt, és a dolgok rosszabbra fordulnak, akkor két eset lehetséges: vagy bírja így is fizetni a törlesztést, vagy nem. Az első esetben jön a kiszorító hatás, a másodikban pedig akkor az eddigi gyakorlat szerint a bankkal átütemezési tárgyalás, esetleg közös szerkezetátalakítási tanácsadós program indulna be. De a 2 százalékból hogyan lehet egyáltalán még lealkudni? Ötödik pontként pedig érdemes azt is megfontolni, hogy azonban minden hitelfelvételi döntés előtt ott van egy nagyon fontos lépés: hogy valaki egyáltalán akarjon itt bármit csinálni. Az építőiparban például, ahol mindig a következő évre várják a kilábalást?

A teljes bejegyzést itt olvashatják.