A harmincas évei elején járó fiatalember tavaly novemberben jutott arra a döntésre, hogy felad mindent itthon. Kicsit tartott attól, hogy mit szól majd hozzá Rita, a felesége. De miután logikusan levezette, hogy miért határozott így, Rita nem ellenkezett. Múlt szombaton Krisztián egyetlen bőrönddel – amibe néhány napra való ruhán és pár, könnyen mozdítható emléktárgyon kívül csak a Macbookját és az iPhone-ját pakolta – lelépett Dél-Angliába, ahol hétfőtől egy hotelben dolgozik. Az asszony két hónap múlva megy utána. Nem a szegénység elől emigrálnak, a csalódottságuk miatt hagyják itt Magyarországot.

Mire szétnéztem eltelt egy év

Krisztián 2002-ben ment ki először Londonba. Miután itthon befejezte az autószerelő iskolát, a szülei finanszírozták a kinti nyelvtanulását. Mint a legtöbb kiérkező magyar, nem tudott rendesen angolul, és azzal sem volt tisztában, hogy Londonban méregdrága az élet. Egy év kinttartózkodást tervezett, de végül ötöt maradt. Mivel egyre jobban szégyellte, hogy szülei fizetik az életét, fél év után elkezdett dolgozni. „A legalja munkával kezdtem: presszókban, bárokban takarítottam. Aztán  egyre jobb helyekre jutottam, és a ranglétrán is feljebb kerültem" – emlékszik vissza Krisztián, aki egy idő után úgy látta, ha vinni akarja valamire, érdemes Londonon kívül próbálkoznia. Így amikor báros lett, északra szerződött. Kitanulta a vendéglátózást, kitartóan spórolt, és miután 2004-ben Magyarország EU-tag lett, a legális munkavállalás sem jelentett problémát. Pályája csúcsán, 2008-ban Buckinghamshire-ben már 12 embert irányított, „abszolút manager voltam, 2 600 fontos fizetéssel. Olyan lakást béreltem, ahová bármikor jöhettek a haverok”. Aztán idehaza meghalt az édesapja.

Here comes the new life

AFP / Norbert Millauer

Öt éve amiatt költözött haza, mert néhány hónapnyi ingázás után kiderült, a hagyatéki ügyeket képtelenség a távolból intézni. „Csak le akartam az egészet zárni, de mire szétnéztem, eltelt egy év” – meséli. A megtakarításain és néhány ajánlólevélen kívül mást nem is hozott haza, de az utóbbi Magyarországon nem elég, hogy az ember a vendéglátóiparban kapjon munkát, iskolai papírja pedig csak autószerelésről volt. Odakint azt tapasztalta, hogy "csak az számít, mihez értesz. Ha valami nem megy, az gyorsan kiderül, és a szemedbe is mondják, ha megbuktál.”

Krisztián a fejébe vette, ha már hazaköltözött, megpróbál itthon megélni. A normális életvitelhez (kocsi, lakás, vállalkozás) minden adottnak tűnt, ráadásul ráérzett arra is, hogy az iPhone és a Facebook globális hódítása újszerű termékeket és szolgáltatásokat tehet szükségessé. A Magyar iPhone Közösség (MiK) megalapításával sokáig úgy tűnt, megtérülő üzlet építhető. A közösség tavaly már több mint 55 ezer főt számlált, de a feltételezés, hogy mindez biztos bevételt hozhat, nem igazolódott.

Valami tényleg nincs rendben

„Lehet, hogy én rontottam el valamit, de nem találtam hirdetőket, pedig mindenkit megkerestem. De annyira elfogyott a marketingpénz a magyar gazdaságban, hogy erre senki nem akar áldozni.” Végül ezért adta el szőröstül-bőröstül az egészet.

A MiK mellett próbálkozott mással: miután megnősült, feleségén keresztül a spanyolországi ingatlanértékesítésbe is belekóstolt. Ebből azt szűrte le, hogy vannak ugyan tehetősebb magyarok, de valami tényleg nincs rendben, ha nagy számban kifelé mentik a vagyonukat az országból. Egy ideig élvezte, hogy nem nagyon volt olyan ingatlan, amit ne tudott volna eladni, de öt hónappal ezelőtt arra jutott, hogy „túl sok időt és pénzt fektetett abba, hogy valamit fenntartható módon elindítson. Nem ment, el kellett engedni.”

Pedig az angliai megtakarításait jól forgatta meg ("igaz, nem a magyar tőzsdén"), de arra jutott, hogy mégis inkább ott fektetne be, ahol kiegyensúlyozottabb életet építhet fel a családjának. „Magyarországon végig azzal szembesültem, hogy a jogszabályok és az adók nem segítik, hanem nehezítik a céges működést. Semmi nem motivál, hogy tovább folytassam. Az nekem nem elég hajtóerő, hogy túléljem a mát, és nemhogy öt, de még egy évre sem tudok előre tervezni. A partnerek hozzáállása is ahhoz igazodott, hogy nálunk a törvények bármikor megváltoztathatók” – mondta Krisztián.

Brit foci, brit sör, brit vállalkozás

AFP / Eric Feferberg

Aki már egy ideig élt kint, nem tudja megszokni, hogy amikor üzletet kötne, a partner pénzes zacskót dugdos az asztal alatt. Egy üzletkötő hamis számlát íratna azért, hogy a főnökét meglopja. És hogy aláírás után is egyoldalúan módosítják a szerződést, és fenyegetőzni kell, hogy a számlát jóval 60 nap után kifizessék végre. „Nem megy ez nekem tovább. Csak azt sajnálom, hogy több év sárdagasztás után esett le, különben már hamarabb mentem volna” – állítja.

Angliai vállalkozó lesz

A felesége, Rita a vendéglátóiparban dolgozik, de hosszú távon sehol sem tudott megmaradni, mert nem akarta elfogadni, hogy a munkaszerződését felülírva mindig mindenre megkérhető univerzális alkalmazottá formálják. "Azt kérjék rajta számon, amire felvették" – konokul ehhez tartotta magát.

Tavaly november óta Krisztián és Rita lezárták az összes magyarországi céges ügyüket, és eladták, amire volt vevő. „Arra jutottam, hogy Angliában fektetem be a pénzemet. És bár nagy kockázatot vállalok ezzel, idehaza a rizikó ennél is nagyobb” – mondta Krisztián. "2-3 hónap alatt felveszem újra a kinti ritmust, aztán bejelentkezek az egyik nagy angliai sörgyárhoz, a Fuller's-hez azzal, hogy Dél-Angliában kibérelek tőlük egy pubot öt évre. Vagy tízre." Rita nyár közepén költözik majd utána, addigra Krisztián otthonossá teszi a már kibérelt lakást.

A család csak emléktárgyakat, fényképeket visz magával, "minden hifit", lakberendezést itthon hagy. Krisztián az ágyat, a szekrényt, a mosógépet már megrendelte online. „Igazából emigrálok innen, így csak a szép emlékeket szabad magammal vinnem” – mondja. Mindent, amire szükségük van, kint veszik meg. A feleség szépségszalon megnyitását tervezi, esetleg turizmussal foglalkozna.

Mindent meg kell tervezni

Krisztián szerint az, aki terv nélkül indul neki, és nincs többje 3000 fontnál, az semmire sem jut. Tudja, az ő esete nem tipikus, mivel tudatosan, kisebb vagyonnal a számlájukon készültek fel az emigrációra. De szerinte a legtöbben éppen azzal szúrják el, hogy csak akkor indulnak neki, amikor itthon már minden elveszett. Pedig az úgy tuti bukás külföldön is: pénz nélkül, élesben kell improvizálni, és a kapkodásból hibás döntések születhetnek.

Azzal érdemes előre tisztában lenni, hogy milyen anyagi terhet jelent a lakásbérlés, mivel kauciót is kell fizetni. Ha az ember gyorsan talál is munkát, az első fizetés csak 30 nappal később van. És aki csak 6,25 font minimálbért keres óránként, az nem bír el havi 600 fontot lakbérre, 50 fontot a közüzemi számlákra és újabb 600 fontot élelemre.

"Én tudom, mit akarok, és azt is, hogyan lehet elérni” – mondta Krisztián, aki bérelt lakást, vett autót, és három nap alatt elintézett mindent, ami a cégalapításhoz és a munkavállaláshoz kell. "Amikor ismerősök kérdezik, hogy miért megyek el Magyarországról, azt mondom, amit gondolok: ebből így elegem lett."