A nemzetközi gyakorlat és a hazai tapasztalatok alapján indokolt, hogy az MNB legyen a makroprudenciális politika elsődleges felelőse - javasolja a jegybank a dokumentumban. A jegybank vitaanyagában azt írja, a háztartások túlzott eladósodottságában és a devizahitelek általános elterjedésében a pénzügyi rendszer szabályozásának és felügyeletének hiányosságai is szerepet játszottak. Az anyag utal arra, hogy a jelenlegi felügyeleti struktúra nem biztosítja a pénzügyi rendszer problémáinak beazonosítását és a gyors, hatékony beavatkozást. A jelenlegi, MNB és PSZÁF közötti osztott felelősség a rendszerkockázatok azonosításában azt a problémát hordozza, hogy a különböző információs halmazból dolgozó intézmények kockázati megítélése különböző lehet, ütközhet egymással, továbbá a számon kérhetőség is erősen sérül.

Legutóbb április elején pattant ki az MNB és a PSZÁF összevonásának híre, de a kérdés már 2011 vége óta a levegőben lóg. Akkor a kormány az új jegybanktörvénybe írta bele, hogy összevonhatnák a két intézményt. A változtatással a kormány erősebb kontrollt érhet el a pénzintézetek felett, ugyanis így egy egységes szervezet fog felettük ellenőrzést gyakorolni.  A hvg.hu korábbi információi szerint az Európai Központi Bank illetékesei informálisan már rábólintottak a tervre.

A javaslat mellett azzal érvel az MNB, hogy a válságot követően több országban integrálták a pénzügyi felügyeletet a központi bankba. A felügyeleti funkciók jegybankba integrálására aktuális példa a brit, az ír, a belga, a francia felügyeleti reform, de általánosságban is elmondható, hogy az európai jegybankok túlnyomó többségének van felügyeleti funkciója.

Az integrációval a vitaanyag szerint az MNB-nek makroprudenciális szabályozó eszközöket kellene kapnia, amelyeket önállóan alkalmazhatna. Ez azt jelenti, hogy ha a jegybank rendszerszintű kockázatot látna, rendeletekkel beavatkozhatna (ilyen funkciója jelenleg is van a jegybanknak, a javaslat ennek az erősítését szorgalmazza). Emellett a PSZÁF bekebelezésével a jegybank az egyedi pénzügyi intézmények felügyeletét is megkapná. Az MNB álláspontja szerint a PSZÁF fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti valamint tőke- és biztosításfelügyeleti funkciói is integrálhatóak a jegybankba.

Az új, integrált felügyelet kiemelt célja, hogy megteremtse a pénzügyi rendszer stabilitását és biztosítsa a pénzügyi közvetítőrendszer gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulását. Az Európai Központi Bankra épülő bankunió is ebbe a fejlődési irányba illeszkedik - fogalmaznak a húszoldalas vitaanyagban.

"Az MNB javaslata szerint a PSZÁF részleges vagy teljes integrációja pedig az új jegybanktörvény tavaszi parlamenti törvényhozási ülésszakban történő elfogadása mellett 2014. január 1-i hatályba lépéssel valósulhatna meg" - tették hozzá.