Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a devizahitel-nyújtás korlátozása miatt.
Az Európai Bizottság honlapján csak az eljérés megindításának tényét közölte, de részleteket nem közölt. Az MTI úgy tudja, hogy az EB úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországra, mert úgy ítéli meg, hogy sérti a tőke szabad áramlásának uniós elvét az a 2011 júliusában született kormányrendelet, amely azt írja elő, hogy csak az kaphat devizahitelt, akinek a kérdéses devizában akkora bruttó havi jövedelme van, amely forintra átszámítva meghaladja a minimálbér tizenötszörösét.
A kabinet még a kormányváltást követően döntött a devizahitelstopról, ami azt jelentette, hogy 2010 július elsejétől megtitltotta a bankoknak a jelzálog alapú devizahitelezést. A korlátozást csak 2011-ben oldották fel, de csak azok vehetnek fel ilyen hitelt, akik az adott devizában a minimálbér tizenötszörösét keresi.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
Az Onet és Bloomberg úgy tudja, elismernék az orosz területi nyereségeket.
A kabinet szerint kiemelt nemzetgazdasági érdek fűződik a dunakeszi járműgyártás fenntartásához.