Nem a takarékszövetkezetek megsegítéséről, hanem az 50-60 éve működő szervezetek vagyonának megszerzéséről szól a takarékszövetkezetek kormányzati átszervezése, amelyről csütörtökön fogadott el törvényt a parlament – állítják egybehangzóan a hvg.hu által megkérdezett takarékszövetkezeti vezetők. Mint mondják, a kormány ezzel a diktátummal arra készül, hogy kisemmizze a takarékszövetkezeteket, és a „saját embereit” ültesse az egyes szervezetek vezetői helyére.

A legnagyobb érdekképviseleti szervezet, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) pénteken délutánra válságtanácskozásra hívta össze tagjait, és a hvg.hu értesülése szerint Áder János köztársasági elnököt arra kérik majd, ne írja alá a takarékszövetek függetlenségét felszámoló törvényt. A második legnagyobb érdekképviseleti szervezet, a Takarékszövetkezetek Érdekvédelmi Szövetsége (TÉSZ) azt szeretné elérni, hogy a köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak küldje el normakontrollra a törvényt, amely a szektor vezetőinek egybehangzó véleménye szerint számos ponton sérti az alkotmányt, több hatályos törvényt, és súlyos önellentmondásoktól hemzseg. A jogi problémák ebben az ügyben már csak azért sem mellékesek, mert a potenciális érintettek száma sem kicsi: a jelenleg működő 128 takarékszövetkezetnek mintegy 100 ezer tagja és egymillió betétese van.

Kisemmizik őket

A hvg.hu-nak nyilatkozó takarékszövetkezeti vezetők szerint mindenekelőtt sérül a takarékszövetkezetek és tagjaik alkotmányos joga, hogy a tulajdonukkal szabadon rendelkezhessenek. A Takarékbankban, melynek jelenlegi többségi tulajdonosai (a pénzintézet lényegében a takarékszövetkezetek által létrehozott zártkörűen működő részvénytársaság), kisebbségi tulajdonosokká válnak, és a megkérdezésük nélkül a tulajdonosok közé kerül a Magyar Posta, mellyel az állam többségi részesedéshez jut.

Van, aki azért jön hozzánk, mert le akar nyúlni

Stiller Ákos

A takarékszövetkezeteknek a meglévő, a Takarékbankban többségi tulajdont biztosító részvényállományukat letétbe kell helyezniük. A törvény megfogalmazása szerint két „jó nevű könyvvizsgáló” cég fogja meghatározni a részvényeik árát, majd azokat kötelezően el kell adniuk a Magyar Fejlesztési Banknak. Egyes takarékszövetkezeti vezetők szerint a történet egyenesen arról szól, hogy a takarékszövetkezetek tagjainak 50-60 év alatt felhalmozott vagyonára teszi rá a kezét az állam. Ez nem kis összeg, ha a takarékszövetkezetek 124 milliárd forintos saját tőkéjét vesszük alapul. Az pedig különösen aggasztó a csütörtökön elfogadott törvényben több szövetkezeti vezető szerint is, hogy az állam később magánszemélynek adhatja el a részesedését, és ezzel a kisajátított szektor megérkezhet abba a Fideszhez közel álló magánkézbe, ahová eredetileg szánták.

A takarékszövetkezetek tagsága gyakorlatilag nem szavazhat arról, hogy eladják-e a tulajdonukat, sem arról, hogy milyen áron, vagy kinek. Ugyanis ha nem engedelmeskednek, bevonhatják a tevékenységi engedélyüket. Ilyen engedélyük csak abban az esetben lehet az új törvény szerint, ha rendelkeznek azzal az (úgynevezett „C” típusú) részvénnyel a Takarékbankban, amit az eddigi („B” típusú) törzsrészvényeik helyett kell megvenniük. Mindegyik takarékszövetkezet egyetlen „C” típusú részvényt vehet, melynek névértéke 2 ezer forint, hiába rendelkezett eddig akár több százmillió forintos részvényállománnyal és ennek megfelelő szavazati súllyal.

Nincs olyan, hogy „Nem”

A takarékszövetkezetek vezetői az átalakításról szóló közgyűlésen – amit a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül összehív a Takarékbank – nem szavazhatnak nemmel a Magyar Posta tulajdonosok közé lépésére, a „C” típusú részvénysorozattal kapcsolatos szabályokra, a rájuk vonatkozó alapszabályra, de még a kijelölt vezetők megválasztásánál sem nyomhatnak nemet.

„Egyszerűbb lett volna, ha „C” típusú részvény helyett egy ’Igen’ táblát kapunk” – mondta az egyik vezető. Ha valaki mégis ellenáll, annak egy éven belül az MFB megvásárolhatja a „C” típusú részvényét, amely maga után vonja a működési engedély elvesztését, és végül a felszámolást. Sőt, a kormány az ellenállást már csírájában elfojtaná: a törvény szövege szerint a közgyűlésre csak az a takarékszövetkezet mehet el, amely nyilatkozatot tesz, hogy megveszi a „C” típusú részvényt a jelenlegi törzsrészvénye helyett.

A törvény azt is kiköti, hogy a Magyar Postának szánt részvényekből a takarékszövetkezetek nem vehetnek. Még egy fontos kitétel: a változások a takarékszövetkezetek jóváhagyása nélkül is végbe mehetnek, a törvény alapján ugyanis a közgyűlés akkor is határozatképes lesz, ha egyetlen takarékszövetkezet képviselője sem lesz jelen.

Fejek hullhatnak

Arra is komoly az esély, hogy a törvény hatálybalépése után vezetőváltási hullám söpör végig a takarékszövetkezeteken. A Takarékbank és az újonnan létrejövő integrációs szerv ugyanis kezdeményezheti a takarékszövetkezetek vezetőinek felfüggesztését, az új vezető kinevezéséhez pedig a Takarékbank engedélye szükséges. „Ez azt jelenti, hogy teljes tisztújítást fognak tartani mindenhol” – vélekedett egy takarékszövetkezeti vezető tanácsadó.

Az átalakítás után a Takarékbank és a kormány fog „dirigálni” az összes takarékszövetkezetnek: nem alakíthatják szabadon az üzletpolitikájukat, nem választhatnak vezetőt, és utóbbit a központi bank felelősségre vonhatja vagy el is távolíthatja – sommázta a helyzetet az egyik vezető. A helyzet szerinte abszurd: az általuk létrehozott részvénytársaság, melynek ők a tulajdonosai, fogja megszabni, hogy a részvényesek mit tehetnek, és mit nem.  

Kérdés, hogy Áder széttárja-e a karját?

AFP / Kisbenedek Attila

Durva bánásmód

A takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról szóló törvény úgy írja felül az alkotmányt, a takarékszövetkezetekről szóló törvényt és a gazdasági társaságokról szóló törvényt, hogy előtte semmilyen érdemi egyeztetés nem volt az érintettekkel. A törvényt rendkívüli gyorsasággal úgy szavazták meg, hogy az érintettek gyakorlatilag semmit nem tudtak róla. Múlt pénteken este 7 órakor a takarékszövetkezetek vezetői kaptak egy e-mailt, amelyben hétfő reggelre tájékoztatásra hívták őket a Parlamentbe. Így több vezető már nem értesült róla időben.

Azonban a jól értesültek is fölöslegesen utaztak fel a fővárosba, a tájékoztatáson ugyanis Vojnits Tamás, a takarékszövetkezetek átalakításával megbízott kormánybiztos csak néhány általánosságokban mozgó diát vetített le a szektor helyzetéről az egybegyűlteknek – mesélte több, a tájékoztatáson megjelent, neve elhallgatását kérő takarékszövetkezeti vezető. „Vojnits csak arról beszélt, hogy készül egy koncepció a szektor átalakításáról, azt viszont elfelejtette közölni, hogy azért kell elsietnie, mert a kormányülésen már döntenek is erről a koncepcióról” – mondta egy résztvevő.

Azt több takarékszövetkezeti vezető hangsúlyozta, hogy a hétfői tájékoztató csak színjáték volt. Az esemény hétfőn délelőtt 11 óráig tartott, és délben már meg is jelent az MTI-ben a közlemény, hogy döntött a kormány a takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról. A közleményben bejelentett változtatásokról szó sem esett a tájékoztatón a résztvevők szerint. Mint ahogyan azokról a változásokról sem, amelyeket a kedden benyújtott törvényjavaslat tartalmazott, és amit csütörtökön már el is fogadott a parlament.

A szektor vezetői szerint ezután is rendkívül gyorsan fog történni minden, és a kormány nagyon jól kiszámította, mikor vágjon bele az átalakításba: a tavaszi ülésszak legvégén fogadta el a törvényt, jön a nyári szünet, és mire összeülne az Alkotmánybíróság vagy a bíróságoknál bármit is léphetnek a szövetkezetek, egy-két hónap leforgása alatt felszámolják a függetlenségüket.

Be kell indítani a hitelezést?

„Ugye, ezt a blablát ön sem hiszi el?” – kérdezett vissza egy takarékszövetkezet vezetője, amikor azzal az ismert kormányzati érvvel próbáltunk előhozakodni, hogy az átszervezésre azért van szükség, mert egy egységesebb szektor nagyobb mértékű hitelkihelyezésre és hatékonyabb működésre lesz képes. „Kinek adjak hitelt? Ki akar beruházni és fejleszteni?” – folytatta kérdéseit beszélgetőpartnerünk. Mint több vezető is elmagyarázta, a takarékszövetkezetek eddig sem azért nem adtak hiteleket, mert nem voltak képesek, hanem azért, mert nem volt kinek. Többen hangsúlyozzák azt is, hogy a prudenciális elveket ezután is be kell tartaniuk: nem adhatnak pénzt olyan vállalkozásoknak, amelyek nem képesek visszafizetni, és ha a kormány ezt akarja, nem fogják végrehajtani, mert felelősséggel tartoznak a betéteseik pénzéért.

A takarékszövetkezetek vezetői szerint az sem igaz a csütörtökön elfogadott törvényben, hogy a takarékszövetkezetek tőkeellátottsága alacsony, és félő, hogy emiatt nem lesznek működőképesek hosszú távon. „Nyakig ülünk a tőkében. A hitelezésnek nem mi vagyunk a gátja, hanem a kiszámíthatatlan szabályozás. Hogyan vállalkozzon a vállalkozó, ha nem tudja, mire számíthat? És mire adjon így pénzt a bank? Kiosztogathatom a betéteseim pénzét, de mi lesz, ha nem jön vissza?” – dőltek az érvek egy vezető beosztásban dolgozó takarékszövetkezeti alkalmazottból.