A szárnyaló OTP mellett is halovány volt a BUX a héten

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 130,15 ponttal, 0,68 százalékkal csökkent az elmúlt héten, és 18 893,81 ponton zárt pénteken.

  • MTI MTI
A szárnyaló OTP mellett is halovány volt a BUX a héten

A BÉT részvénypiaci forgalma 40,50 milliárd forintot tett ki az előző hét 45,45 milliárd forintos forgalma után. A vezető részvények ára vegyesen változott.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa csütörtöki kamatdöntő ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az euróövezeti alapkamat 0,50 százalékos szintjén. Mario Draghi, az EKB elnöke pedig csütörtöki sajtótájékoztatóján jelezte, hogy az euróövezeti alapkamat hosszú időn keresztül "a jelenlegi vagy annál alacsonyabb" szinten maradhat, amire pozitívan reagált a piac.

Az OTP szempontjából ugyancsak csütörtökön fontos hír volt, hogy a Kúria egy devizahitelesnek az OTP Bank ellen indított ügyében kimondta: a vitatott devizahitel-szerződés érvényes, de az árfolyamrés plusz-mínusz fél százalék, azaz egy százaléknyi lehet. A bankpapír árfolyama ezt követően szárnyalni kezdett, a lendület valamelyest még pénteken is kitartott. 

A Richter esetében ugyancsak pozitívan fogadta a piac, hogy tizedelik a társaság törzsrészvényeinek névértékét (tízezer forintról száz forintra).

A vezető részvények közül az OTP 1,62 százalékkal drágult a héten, 4832 forinton zárt pénteken. 

A Magyar Telekom papírjainak értéke 7,56 százalékkal, 314 forintra esett. 

A Mol árfolyama 3,51 százalékos gyengüléssel 16 355 forinton fejezte be a hetet. 

A gyógyszergyártók közül a Richter 4,12 százalékkal 35 350 forintra erősödött, az Egisnek viszont 0,27 százalékkal 21 850 forintra csökkent az árfolyama. 

A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX értéke 1,53 százalékkal, 16,11 ponttal 1034,58 pontra csökkent az elmúlt héten.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.