Veszteségbe taszította az állampapírokat vásárló befektetési alapokat a július végi jegybanki kamatcsökkentés, mivel úgy fest, a piac azt már nem tudta megemészteni. A hosszabb távú állampapírok hozama július végén megugrott, így a befektetési alapoknál lévő papírok leértékelődtek. Emiatt 3-5 százalékos veszteséget mutatnak a hosszú kötvényalapok három hónapos hozamai – írta meg Az én pénzem pénzügyi portál múlt pénteken.

Zajlik a harc a megtakarításokért

Ez a hír – a tegnapi, kisebb vágású – kamatdöntés után azért is bír kiemelt jelentőséggel, mivel az utóbbi hónapokban komoly verseny bontakozott ki a kereskedelmi bankoknál elérhető alacsonyabb kamatozású betétek, a befektetési alapok, illetve a magyar állam között a magyar megtakarítók forrásaiért. Az augusztus elsejétől élő, hat százalékkal megemelt kamatadó – melyben a plusz elvonás az egészségügyi hozzájárulás (eho) – a csökkenő jegybanki kamattal karöltve a bankbetéteknek komoly pofont adtak. A hazai megtakarítók jelentős része befektetési alapba, illetve állampapírba kezdte el vinni a pénzét.

A bankbetétek már egyre kevesebbet hoznak, a befektetési alapok és az állampapírok az alapkamat vágásának nyertesei

Stiller Ákos

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) által kezelt vagyon mennyisége júliusban 74 milliárd forinttal, 4206 milliárd forintra nőtt. A gyarapodás mérsékeltebb volt, mint az első félévben, ám nagyobb, mint az előző hónapban. Bár a befektetési alapok egyértelműen a bankbetétektől elforduló ügyfelekre repülnek rá, az igazi nyertesek az így felszabaduló forrásokért zajló harcban a döntően állampapírokat tartó alapok, illetve maga a magyar állam lettek. Legalábbis eddig így festett a helyzet.

A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan egy darabig az állampapírkamatok is csökkentek, vagyis a piac elfogadta a jegybank lépéseit. Július végén ugyanakkor már a piaci folyamatok elpattantak a jegybank döntésétől: a hozamok emelkedni kezdtek. A kamatcsökkentés előtti 4,88 százalékos ötéves referenciahozam augusztus harmadik hetének végére majdnem egy százalékkal megugrott, hasonló volt megfigyelhető a három- és ötéves referenciahozam esetében is. Ez pedig azt jelenti, hogy csökken az ezekbe a kategóriákba tartozó államkötvények árfolyama, így az ilyen papírokat tartó alapok veszteségeket könyvelhetnek el. Hiába tehát az a kitétel, hogy a legalább 80 százalékban magyar állampapírokat tartó alapoknak nem kell megfizetniük a hatszázalékos ehót, a többnyire hosszú távra befektető állampapíralapok így most negatív hozamokat mutatnak, 3-5 százalék körüli mértékben.

Rosszak az állampapíralapok hozamai

"Elmagyarázhatom egyszerűen, hogyan is működik ez a folyamat, de az utóbbi 15 év tapasztalata azt mutatja, hogy az emberek általában nem igazán értik az állampapír-piaci hozamok, esetleges veszteségek alakulását" – mondta Zsiday Viktor, a Concorde elemzője, aki azért kérésünkre mégis kötélnek állt. Vegyünk egy hosszú távra szóló, 3 éves lejáratú magyar állampapírt, amin évente 4 százalékos hozamot lehet elérni. Ez a teljes futamidőre kamatos kamat nélkül számítva – a kamat hozzáadódik a következő évi összeg kamatozásához – összességében 12 százalékos hozamot jelent. Ez kijöhet azonban úgy is, hogy az egyik évben van mínusz 2 százalékos hozamunk, míg a következő két évben plusz 14 százalékos növekmény.

A hosszú távú állampapírnál nehezen lehet tudni, hogy mikor realizálunk hozamot, a végső hozam a garantált. Amikor az állampapír-piaci hozamszint emelkedik, akkor a korábban, még alacsonyabb hozam mellett megvett állampapírok árfolyama csökken. Ez is egyszerűen belátható, ha arra gondolunk, hogy vettünk egy olyan állampapírt, amely 1 év múlva 100 forintot fizet és a vétel pillanatában 10 százalék volt a hozam, akkor ennek az árfolyama 90,91 forint volt, ennyit fizettünk érte. Ám ha valami miatt az állampapír-piaci hozamok hirtelen mondjuk 25 százalékra ugranának, akkor ennek az állampapírnak az árfolyama 80 forintra esne. Egy év múlva természetesen megkapjuk a 100 forintunkat, de rövid távon vesztettünk, a majdnem 91 forintért megvett kötvényünk, ha most eladnánk, akkor csak 80 forintot érne.

Ezzel a jelenséggel szembesülnek most a tavasz végén vagy nyár elején állampapírokat vásárlók, ugyanis a nemzetközi hozamemelkedés miatt a magyar állampapírok hozama is megugrott, így aki kötvényekbe fektető befektetési alapot vásárolt, az rövid távon bukóban van, hangsúlyozta a Concorde elemzője. Az ettől megijedő, vagy hasonló jelenségtől tartó magyar befektetők előtt így kétféle út állhat. Ezek a megtakarítás időtávjának növelése, illetve a jobb hozam reményében a kockázatosabb termékek választásának irányába mutatnak.

Mindenképpen az állam jár jól

A megtakarítók vásárolhatnak közvetlenül a Magyar Államkincstártól (MÁK) prémium magyar államkötvényt, vagy kockázatosabb, így magasabb hozamot ígérő befektetési alapba rakhatják a pénzüket. A kormány deklarált célja, hogy minél nagyobb mértékben finanszírozza a magyar lakosság az ország adósságát, ám a hosszú távú állampapír-piaci hozamok emelkedése – mely a lakosságot az állampapírok irányába löki – ugyanakkor megdrágítja az ország működésének finanszírozását. Itt ráadásul a külföldi befektetők realizálnak nagyobb nyereséget, mivel még mindig ők képviselik a nagyobb arányt a magyar adósság finanszírozásában. A prémium magyar államkötvénnyel ráadásul az is probléma, hogy sokan nem mernek belevágni egy 2-3-4 éves megtakarításba, ez túl hosszú idő a magyar megtakarítók jelentős részének, pedig ezzel előre tudhatóan a hazai infláció feletti, úgynevezett reálhozamot érhetnének el, és egy befektetőnek ez a legfontosabb szempont.

Nincs kétség, a prémium magyar állampapír a jelenleg elérhető legjobb befektetés, azonban ennek ára is van

Fazekas István

A másik szóba jöhető opció, a kockázatosabb befektetési alapok választása. Ezek bár nagyobb hozammal kecsegtetnek, ugyanakkor nagyobb kockázattal is bírnak, amitől szintén sokan ódzkodnak. Az viszont biztos, hogy jelenleg azzal jól járnak a befektetők, ha prémium magyar államkötvényt vesznek. Ez egy nagyon jó termék, ügyesen ki van találva – emelte ki Zsiday Viktor. Ez az egész folyamat azonban azt is eredményezi, hogy a magyar gondolkodás a nyugati országokban már évtizedek óta tapasztalható irányba fordul el: ott a megtakarítások jelentős része már régóta nem bankbetétben található az alacsony betéti kamatok miatt, hanem befektetési alapokban.

A magyar hozamok emelkedésére ráadásul a továbbiakban is lehet számítani, mivel már a mostani növekmény is a nemzetközi folyamatok – az amerikai monetáris lazítás végének felsejlése – miatt következett be. A Concorde elemzője szerint az amerikai és európai gazdaságok magukra találásával hamarosan "kiveszik az infúziót": a fejlett piacokon a jegybanki kamatok nem maradhatnak a nulla közelében. Ezzel pedig az állampapírhozamok is emelkedésnek indulhatnak, ami a magyar kockázati felárat is növekvő pályára állíthatja, miután nagyobb lesz a külföldi befektetők hozamelvárása.

A magyar jegybank Zsiday szerint ezért is folytat veszélyes játékot azzal, hogy csökkenti az alapkamatot: kevésbé lesz vonzó a forint, ami a magyar fizetőeszköz gyengüléséhez vezethet. És hogy ez miből következik? Mivel a magyar forinteszközöket már egyre kevésbé éri meg megvásárolni a külföldi befektetőknek, azok eladhatják a papírjaikat, devizára válthatják az így kapott forintot, és azt kivihetik az országból. Így pedig nő a piacon lévő forint mennyisége, ami gyengítheti a magyar fizetőeszköz euróval szembeni árfolyamát.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!