Az új uniós szabályok értelmében a hitelfelvevőknek az EU egész területén alaposabb tájékoztatást kell kapniuk a jelzáloghitelek kockázatairól és azok hosszú távú pénzügyi következményeiről, hatásairól. Védettebbé válhatnak az árfolyamkockázattal szemben és nagyobb védelmet kapnak, ha nem tudják fizetni a részleteket. A szabályok egyelőre nem lépnek hatályba, az EP ugyanis meg akar győződni arról, hogy minden tagállam betartja majd azokat.

Az új irányelv a lakóingatlanra, irodát befogadó lakóingatlanra és építési telekre felvett jelzáloghitelekre vonatkozik majd. Az irányelv követelményeit hozzáigazítják ugyan az egyes országok jelzálog- és ingatlanpiaci sajátosságaihoz, ám a vásárlóknak minden tagállamban egységesen meg kell kapniuk a tájékoztatást - ismerteti az EP.

Az új jogszabály megköveteli, hogy az unióban jelzáloghitelt felvevőknek a különböző ajánlatokról egymással összehasonlítható információt kell kapniuk, és tisztában kell lenniük a hitel összes költségével és hosszú távú pénzügyi következményével. A hitelkonstrukciók feltételeinek figyelembe kell venniük a hitelt felvevő pénzügyi helyzetét és az előrelátható kedvező vagy kedvezőtlen kilátásokat. A hiteligénylőnek emellett hétnapos gondolkodási időt kell majd adni a szerződés aláírása előtt, és biztosítani kell számára, hogy az aláírást követő egy héten belül visszaléphessen.

Az új szabályok értelmében minden hitelesnek joga lesz ahhoz, hogy hitelét elő- vagy végtörlessze, ha erre lehetősége van, de a részletszabályokat az irányelv a tagállamokra bízza. Végtörlesztés esetén a hitelező kártalanítást kaphat a tervezett, de elmaradt kamatjövedelem miatt, de nem fizettethet büntetést a végtörlesztővel.

Az elfogadott szabályok értelmében a devizahitelt felvevőket a szerződés aláírása előtt figyelmeztetni kell arra, hogy havi törlesztő részleteik emelkedhetnek. A tagállamok lehetővé tehetik, hogy a jelzáloghiteles bizonyos feltételekkel és a hitelszerződésben lefektetett árfolyamon más pénznemre váltsa tartozását.

Az irányelv értelmében a jelzáloghitel fedezetéül megállapított ingatlannak teljes mértékben elegendőnek kell lennie a hitel fedezéséhez, ettől azonban a hitelszerződésben el lehet majd térni. A tagállamoknak ezen túlmenően jogszabályban kellene rögzíteniük, hogy ha a hitel bedől, akkor a fedezetéül szolgáló ingatlant a lehető legjobb áron kell értékesíteni és hogy a hiteles segítséget kap fennmaradó tartozása visszafizetésére. Ennek célja, hogy a hiteles ne maradjon hosszú távon eladósodott - magyarázza közleményében az Európai Parlament sajtószolgálata.