Az államtitkár Magyarország tiszteletbeli konzuljainak V. konferenciáján hangsúlyozta: a külpolitika jelentős átalakuláson ment át, az országoknak más kihívásoknak kell megfelelniük. A magyar külpolitika és külgazdaság középpontjába is új célt helyeztek, a keleti nyitást - mutatott rá. Véleménye szerint a külpolitikában a külgazdaság egyre nagyobb hangsúlyt kap. A magyar gazdaság nyitott, exportorientált - tette hozzá.

Az államtitkár felsorolta a keleti nyitás irányait: az Oroszországgal, a Távol-Kelettel ápolt kapcsolatok folyamatos erősítését, a kaukázusi köztársaságokhoz fűződő kapcsolatok élénkítését, az arab világhoz fűződő viszonyt, a nyugat-balkáni térnyerést és a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokat.

Szijjártó Péter azt mondta, eddig sikeresnek bizonyult a keleti nyitás. Ma a magyarországi export nagy része az EU-ba irányul, ez "egyoldalú helyzet", ami kiszolgáltatottsághoz vezethet - emelte ki, hozzátéve, a magyar külgazdaság célja, hogy 2018-ra a teljes magyar export egyharmada Európán kívülre menjen.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára úgy fogalmazott: Magyarország jelenleg "egy válságban úszó Európai Unióban van". Európa még nem jutott túl a válságon, az "még jó darabig itt lesz velünk". Ellentmondásként említette, hogy az uniós polgárok egyre kevésbé bíznak abban, hogy az integráció megoldja a gondjaikat, mégis elvárják az EU-tól a segítséget.

Hangsúlyozta: az elmúlt időszak tanulsága, hogy nincs egységes módszer a válságkezelésre, de Magyarország már elindult azon az úton, amely kifelé visz a válságból. Az utóbbi években Magyarország végre elkezdett "úgy viselkedni", ahogyan minden tagállam: elkezdte érvényesíteni az érdekeit - mondta. Hozzátette: vitathatatlan, hogy bármi történik is az unióban, meghatározza Magyarország mozgásterét.

Az államtitkár arra is kitért, hogy az integráció alapértékeiről Magyarországnak nincs polémiája az EU-val. A vitás kérdésekről ésszerű párbeszédet kell folytatni az unióban, és erre Magyarország készen áll - hangoztatta.