Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Óriási fordulatot hajtott végre Orbán Viktor magyar kormányfő, amikor múlt pénteken a Mol INA-részesedésének eladását emlegette – írja a Financial Times. A miniszterelnök ugyanis korábban teljes mellszélességgel állt ki a magyar vállalatok régiós terjeszkedése mellett.
A magyar kormányfő bár utalt arra, hogy Horvátország kényszerítő erőt alkalmaz a magyar olajtársasággal szemben, ám azt is hozzátette, hogy a két ország közötti barátság megőrzése fontosabb, mint a mostani ügy, ezért ha a horvát fél állami kézben akarná látni az INA-t, akkor ezt a lovagiasság és az üzlet szabályainak megfelelően meg lehet oldani. A brit üzleti lap ezek után ismerteti a Hernádi-ügy főbb mozzanatait.
A lap idézi Vágó Attilát, a Concorde elemzőjét, aki szerint Orbán nagyon is jól tudja, hogy a horvátoknak nincs 3 milliárd dolláruk a részvénycsomag megvételére, elég csak megnézni az ország gazdasági helyzetét. Erre a horvát kormányfő szóvivője is tett egy célzást a múlt héten, amikor azt mondta, hogy a visszavásárlás csupán vágyálom.
Az osztrák OMV, mely cég potenciálisan szóba jöhetne még vásárlóként, nemrégiben kötötte meg története legnagyobb, hárommilliárd dolláros üzletét a norvég Statoillal, úgyhogy az osztrákoknak sincs valószínűleg forrásuk arra, hogy balkáni kalandokba keveredjenek. Maradna elvileg egy orosz vevő, ám az oroszok Zágrábban nem szívesen látott tulajdonosok lennének.
Összességében a kormány és Orbán állásfoglalásai ellenére sem a Mol, sem a magyar állam nem akarja eladni az INA-részesedést – foglalja össze a cikk a történéseket. Magyarország még mindig erősen függ az orosz olajtól, ezért elemi érdeke, hogy igyekezzen több lábon állni. A INA segítségével elérhető adriai-tengeri szállítási útvonal alapvető segítséget nyújt ebben – emelte ki Vágó Attila.
