Nem kíván észrevételt tenni a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arra a múlt héten benyújtott törvénymódosító javaslatra, amely az egyik legfontosabb funkciójától, a cégegyesítések kontrolljától fosztaná meg a hatóságot - derül ki Juhász Miklós, a GVH elnöke kedden kiadott közleményéből. Mint a GVH elknöke fogalmaz, a GVH azért nem kíván észrevételt tenni a tervezett változtatással kapcsolatban, mert az alapvetően nem érinti a jelenlegi, 17 éve érvényes szabályozást, miszerint a kormányzatnak parlamenti többség birtokában lehetősége van törvénnyel kivenni bizonyos ügyleteket a Versenytörvény hatálya alól.

Mint ismert, Koszorús László, fideszes képviselő pénteken olyan módosító javaslatot nyújtott be a versenyjogi törvényhez, amely lehetővé tenné, hogy a kormány egyes cégek egyesülését közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítsen, és ezeket a GVH nem vizsgálhatná. Versenyjogi szakértők szerint ez lényegében az egyik legfontosabb feladatában, a fúziókontroll gyakorlásában bénítaná meg a hatóságot. A fúziókontroll értelme ugyanis az, hogy a versenyhivatal megtilthatja a túl nagy cégek egyesülését, amire azért van szükség, hogy ne jöjjön létre monopólium a piacon, vagyis elegendő számú, egymással versengő cég maradjon, ami a fogyasztói jólét alapvető feltétele.

Eddig is volt erre lehetőség

A GVH elnöke szerint korábban is volt példa arra, hogy a GVH rendelkezései alól kivételt képező jogszabályok befolyásolták a hivatal tevékenységét. Ilyen volt 2003-ban az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény, majd a közelmúltban a gyógyszer-gazdaságossági törvény által bevezetett fúziós moratórium a patika-összefonódások megakadályozására 2010-ben vagy a szövetkezeti hitelintézetek és a Magyar Posta tulajdonszerzésének engedélyezése a GVH és a PSZÁF hozzájárulása nélkül 2013-ban.

Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke

MTI / Kovács Tamás

A javasolt módosítás ezért az elnök szerint mindössze technikai jellegű: a kormány a javaslat szerint a törvényi felhatalmazásnál szűkebb körben, kizárólag közérdekből vonhatna ki egyes ügyleteket a Gazdasági Versenyhivatal eljárása alól. E szempontok közé sorolja a foglalkoztatáspolitikai előnyöket, a munkahelyek és a versenyképesség megőrzését, azzal, hogy ezek mind hozzájárulhatnak a fogyasztói jólét megőrzéséhez. A Gazdasági Versenyhivatal egyúttal üdvözlendőnek tartja a közérdekre történő hivatkozás lehetőségének pontosítását – írta a GVH elnöke.

A hvg.hu korábbi kérdésére, hogy a GVH szerint a fogasztói jólétet szolgálja-e a tervezett módosítás, a hivatal azt válaszolta, ezt megítélni csak konkrét esetben, a jogszabály alkalmazásakor lehet. A törvényjavaslatban említett foglalkoztatáspolitikai szempontok, munkahelyek megőrzése, versenyképesség fejlesztése lehetnek olyan közérdekű szempontok, előnyök, amelyek mind hozzájárulhatnak a fogyasztói jólét növeléséhez - írta a GVH.

Nem egyedülálló ötlet

A GVH szerint az Európai Unióban a fúziókontroll területén szigorú joghatóság elhatárolás érvényesül, így az EU nem szabályozza azokat a nemzeti fúziókontrollokat, amelyek nem érik el az EU-s küszöbértéket. Az EU-s küszöbértékek teljesülése esetén kizárólag az EU Bizottság járhat el, az ilyen ügyleteket a tagállamok csak kivételesen vizsgálhatják meg. Végső soron az sem ütközne EU jogba, ha egy tagállam megszüntetné a nemzeti fúziós jogát, hiszen ez nem érintené az EU szintű fúziókontrollt.  Nem jellemző a tagállamokra, de Luxemburg például egyáltalán nem tart fenn nemzeti fúzió-engedélyezési rezsimet - írta válaszában a hivatal.

A GVH elnöke közleményében kitér arra is, hogy az Európai Unió államaiban is bevett gyakorlat, hogy a versenyszempontokat mérlegelő gazdasági versenyhivatalok döntését felülbírálhatják szaktárcák vezetői a közérdekre történő hivatkozással. Több uniós tagállamban is létezik olyan szabályozás, amelyben a vállalkozások összefonódásának engedélyezése során az adott ország versenyhivatalán túl más intézmény, illetve kormányzati szerv is részt vesz, ezzel együtt versenypolitikai indokokon túl további szempontok is megjelennek az összefonódások ellenőrzése során.

Egyes tagállamok belső jogában arra is lehetőség van, hogy a közérdekre, közrendre, közbiztonságra történő hivatkozással a gazdaság-, illetőleg pénzügypolitika irányításáért felelős miniszter, vagy a kormányzat saját hatáskörben beavatkozzon az engedélyezési eljárásba – írta Juhász Miklós.

A Gazdasági Versenyhivatal gyűjtése szerint Németországban a közérdeket, illetve közbiztonságot érintő ágazatokban a gazdasági miniszter felülbírálhatja a Bundeskartellamt döntését, ha a tranzakcióból adódóan az egész gazdaság szempontjából termelődő haszon nagyobb, mint a verseny sérülésével járó negatív hatások. Az Egyesült Királyságban lehetősége van arra a miniszternek, hogy a közérdek alapján az eljárásban részt vegyen a közérdek védelme érdekében. E körbe tartozik a nemzetbiztonság, a médiapluralitás és az UK pénzügyi helyzetének stabilitása. Franciaországban pedig a gazdasági miniszter második fázisú eljárások alkalmával, közérdekre hivatkozással beavatkozhat az eljárásba. Ilyen esetekben ipar- és fejlesztéspolitikai, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok is felmerülhetnek.