A kormány azért bénítaná meg a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), hogy szabad utat adjon egy jelentős hazai cégegyesítésnek a közeljövőben – ez az első kézenfekvő reakció, ami az elmúlt évek jogalkotási gyakorlata alapján eszünkbe juthat arról a kormánypárti javaslatról, mely szerint a GVH a jövőben nem vizsgálhatná azt a cégegyesülést, amelyet a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősít.

A versenyjogi törvényt módosító javaslat, amelyet Koszorús László fideszes képviselő nyújtott be múlt pénteken az Országgyűlésnek, az egyik, ha nem a legfontosabb funkciójától, a fúziókontrolltól fosztaná meg a Gazdasági Versenyhivatalt. Ez nehezen egyeztethető össze a versenyjoggal. A fúziókontroll értelme ugyanis az, hogy a versenyhivatal megtilthatja a túl nagy cégek egyesülését, amire azért van szükség, hogy ne jöjjön létre monopólium a piacon, vagyis elegendő számú, egymással versengő cég maradjon, ami a fogyasztói jólét alapvető feltétele. Megkérdeztük a GVH-t, egyetért-e a változtatással, és hogyan látják, a fogyasztói jólétet szolgálja-e. A hivatal cikkünk megjelenése után érkezett válaszát itt olvashatja.

Mire kellhet?

A változtatásra szakértői vélemények szerint egy olyan tervezett ügylethez lehet szükség, amelyhez a jelenlegi szabályozás szerint egyértelműen a GVH engedélye kellene, és olyan jelentőségű ügyről van szó, amelyben a hivatalnak jó eséllyel meg kellene tagadnia a fúziót. Ezt sejteti a módosítás tálalása is: nem egy kormánytag, nem egy szakpolitikai műhely, például a versenyhivatal állt elő egy kidolgozott javaslattal, hanem egyéni képviselői indítvány formájában kerül a parlament elé, és egyedül a fúziókontrollt húzza ki a versenyjogi törvényből.

Fazekas István

A célzott módosítás ezen kívül egy további fontos részletre is utalhat versenyjogi szakértők szerint: egy olyan tervezett cégegyesítés jogszabályi megoldása lehet ez, amely csak a magyar versenyhivatal hatáskörébe tartozna. Ezzel a kritériummal eleve kizárható például olyan ügylet, amelyben az állam az E.On nemrég megvett földgáztározó, valamint földgázkereskedő cégét továbbadná például a Molnak. Ez már ugyanis olyan méretű fúzió lenne, amely az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, és ebben az esetben semmit nem ér el a kormány a hazai versenyjogi törvény átírásával.

A Fidesz egyik szakpolitikusa a módosítással kapcsolatban a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a kormány ezzel többek között a nonprofit közműszolgáltatást készíti elő. Amennyiben az állam tulajdonába kerülnek a közműszolgáltatók, akkor meg kell találni azt az optimális üzemméretet, amellyel a nonprofit szolgáltatás a legkevesebb veszteséggel végezhető a fideszes politikus érvelése szerint. A versenyjogi törvénymódosítás a közműcégek összevonását teszi lehetővé, mindemellett az államosítás egyik kulcstörvénye is lehet – mondta.

Mint ilyen törvény, arra is megfelelne, hogy a kormány a Takarékbank állami részesedését továbbadja egy piaci szereplőnek. Ez abból a szempontból sem elrugaszkodott feltételezés, hogy a takarékszövetkezeti szektor integrációjáról szóló törvény preambuluma szerint a kormány tulajdonosi "pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja".

További ötletként kínálkozna a Ringier és az Axel Springer régóta tervezett fúziója. A két médiavállalat egyesülése jelenleg a GVH jóváhagyása előtt áll, és a legutóbbi bejelentés szerint a versenyhatósági jóváhagyás érdekében mindkét társaságnak meg kellene válnia magyarországi portfóliójának egyes elemeitől. Ennek érdekében a két médiavállalatnál felmerült a Népszabadság, a Világgazdaság, a Nemzeti Sport, a 24 Óra, a Békés Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, a Petőfi Népe, a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság, az Új Dunántúli Napló és az Új Néplap eladása. Volt azonban olyan neve elhallgatását kérő versenyjogi szakértő, aki valószínűtlennek tartotta, hogy ez állna a módosítás hátterében.

Nyitott kapukat dönget

Az átláthatóságot rontó javaslat a benyújtó képviselő szerint "a jogbiztonságot és az átláthatóságot szolgálja". A hvg.hu megkereste Koszorús Lászlót is, hogy a javaslat tényleges célja felől érdeklődjön, kérdéseinket azonban a képviselő azzal hárította el, hogy forduljunk a Fidesz sajtóosztályához.

A furcsa indoklás ellenére (mint említettük, egyéni képviselői indítványról van szó) ugyanakkor Koszorús a törvény általa javasolt új változatában konkrétan nevesíti, hogy a kormány különösen a munkahelyek megőrzése, az ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, vagy az ellátás biztonsága érdekében minősíthetne nemzetstratégiainak egyes fúziókat.

A sokat használt munkahelyvédelmi érvvel azonban a képviselő véletlenül beletalált egy olyan szabályba, amit a magyar és az európai versenyjog történetesen már ismer, és alkalmaz, ha kell. Ez az egyébként is becsődölő versenytárs felvásárlására kitalált megoldás, az úgynevezett failing firm-dokrína. Eszerint a versenyjog – annak ellenére, hogy esetleg túl nagy piaci szereplő jön létre – általában engedélyezi egy olyan vállalat felvásárlását, amely reménytelen helyzetben van, nincs más, versenypolitikai szempontból kevésbé aggályos potenciális vevője, és a vállalat eszközállománya, termelési kultúrája, munkahelyei más lehetőség híján "elvesznének" a társadalom számára. Így tehát a munkahelyek elvesztéséről szóló érv kiesik – mondta a hvg.hu-nak Nagy Zoltán, a GVH volt elnöke.

Nemzeti bajnokot hoznának létre?

A nemzetközi versenyképesség megerősítésének érvével már más a helyzet, mint a munkahelyek megőrzésével. A javaslatban megjelent ötlettel ugyanis nem teljesen egyedülálló gyakorlat jönne létre Európában – mondta a hvg.hu-nak Fejes Gábor, az Oppenheim Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője. Németország nagy energetikai bajnoka, az E.On jelenlegi formájában éppen egy hasonló, a versenyjoggal nem konform döntésnek köszönhetően jött létre. Az E.On, Németország legnagyobb villamosenergia-szolgáltatója lett 2000-ben a VEBA és a VIAG energetikai cégek egyesülésével. Ezt követően a cég fel akarta vásárolni a piacon meghatározó Ruhrgas gázszolgáltatót.

Az E.On is így született

AFP / Patrik Stollarz

Az ügyletet a német versenyhivatal megtiltotta, azonban a cég miniszteri engedéllyel mégis végrehajthatta azt. Pedig nyilvánvaló volt, hogy az egyesülés káros következményekkel jár a fogyasztókra nézve, és a közérdekre való hivatkozás sem állta meg a helyét a versenyhivatal értékelése szerint. Ám a kormányzat éppen arra hivatkozva adott engedélyt a fúzióra, hogy az ügylettel úgynevezett "nemzeti bajnok" jön létre, amely nemzetközi szinten is versenyképes. Vagyis a németek a belső versenyt az energiapiacon feláldozták annak érdekében, hogy nemzetközi szinten ütőképes vállalatot hozzanak létre. A miniszteri engedélyt a versenyhivatal megtámadta a bíróságon, végül azonban a legfelsőbb bíróság is a német kormányzat álláspontját fogadta el. Vagyis, mint a GVH volt elnöke a hvg.hu-nak megjegyezte, elképzelhető, hogy a magyar kormány is "nemzeti bajnok" céget akar fölnevelni. A szakértő szerint azonban ez csak arra jó, hogy elszívja az erőforrásokat, de valódi teljesítményt nehezen tudna produkálni.

Fejes Gábor szerint viszont elviekben lehetne helye egy ilyen szabálynak, feltéve, ha nagyon különleges esetekre tartanák fenn, világos, ellenőrizhető szempontok alapján kapnának bizonyos fúziók nemzetstratégiai minősítést és természetesen biztosítanák a versenyjogot felülíró egyedi kormányzati döntés teljes körű bírósági kontrollját (ahogy az pl. a német szabályozásban is szerepel). Fejes Gábor szerint is aggályos, hogy e feltételeknek nehezen felelhet meg a tervezett szabály, a törvénymódosító javaslatból ugyanis hiányoznak a világos kritériumok és hiányzik a jogorvoslat lehetősége is. A kormány ugyanis rendelettel venné ki az adott összefonódást a fúziókontroll hatálya alól, a rendelet pedig legfeljebb az Alkotmánybíróságon támadható, melynek a feltételei szigorúak és időigénye miatt eleve alkalmatlan egyedi (pl. versenytársi) sérelmek orvoslására.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!