Az elmúlt három év legfontosabb jellemzője a politikai kormányzás, ennek örömteli jellemzője az, hogy a politika autonómmá vált. Egy kevésbé örömteli jellemzője viszont az, hogy bizonyos esetekben már a ló túlsó oldalán vagyunk, néha az az érzésem, hogy ma már a gazdasági autonómiáért kell harcolnunk – mondta Török Gábor, a Vision Politics igazgatója a Budapest Economic Forum 2013 konferencia egyik panelbeszélgetésén csütörtök délelőtt. A politikai kormányzás logikájának eluralkodása folytán nem tudunk válaszolni a gazdasági előrejelzésekre, igazából a tudatlanság fátyla mögött vagyunk, emelte ki Török.

A hitelprogramok nem jelentenek megoldást

Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint az államnak sokkal kevesebb hatása van a gazdaságra, mint például a költségvetési konszolidációra. Két mutató ugyanakkor nagyon fontos az intézmények minősége szempontjából. Egyik az infláció, másik a deficit. Idén az infláció 2 százalék alatt lesz, a helyettes államtitkár szerint ez nem a rezsicsökkentés miatt fog teljesülni, anélkül is megvalósult volna az árstabilitás hazánkban. A költségvetési hiány tavaly konszolidálódott, a hiány 1,9 százalék volt, a strukturális egyenleg pedig mindössze 0,9 százalék volt. A Doing Business indikátorokban hátrébb csúsztunk, de Kisgergely Kornél szerint azt is kell nézni, hogy milyen országok vannak még mögöttünk (pl. Olaszország). Az tény, hogy saját magunkhoz képest gyenge növekedést produkáltunk, ám mindeközben lezajlott a Lehman-válság, euróválság stb. Most úgy tűnik, hogy a maratonban sikerül célba érnünk, egy komoly átalakulással. Hatalmas mértékű a mérlegalkalmazkodás is, ez a gazdaság szerkezetében is változásokat indukált Kisgergely szerint. Ahogy a belső fogyasztás beindul, kedvezőbb lesz a konjunktúra, a beruházások is ezek után fognak menni. Folytatni fogjuk a felzárkózásunkat a nyugat-európai országokhoz.

Jaksity György, a Concorde Értékpapír igazgatóságának elnöke úgy vélte, hogy tényleg erős a politikai autonómia, és ez nem meglepő a válság után. A kormányok lépéskényszerben voltak, még a legfüggetlenebb jegybankok is valamilyen politikai aktivitást vállaltak. Ez a kényszer megjelenik. Nem lehet eléggé megbecsülni azt, hogy mennyire erőssé vált a politika szerepe a gazdaságpolitika alakításán keresztül. Nálunk ez kicsit szélsőségesebben igaz, mint a világ más országaiban. Egy dolog lökheti meg a növekedésünket Jaksity szerint, ez pedig a hitelállomány alakulása. Magyarországon most az a gyakorlat veszi kezdetét, hogy a hitelprogramokkal próbáljuk meg felpörgetni a növekedést, ez tankönyvszerű. Hosszú távon ez viszont nem megoldás. A 2000-es években is meglöktük a növekedést egy hiteldinamikával, ám később ott tartottunk, ahol a part szakadt. Jól látszik, hogy nagy csodákat pusztán hitelkiáramlási sokkokkal nem lehet elérni – fejtette ki Jaksity. Olyan feltételeket kell teremteni, amikor a gazdasági szereplők bíznak a környezetben.

A kormány részigazságokat hangsúlyoz, az egész ismertetése nélkül

Azt volt nehéz belátni, hogy ennek a kormánynak van egy filozófiája, és ebben nem szerepel a gazdaság eredményessége, ezt nehéz volt a közgazdászoknak megérteni – fejtette ki Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár, volt gazdasági miniszter. A kormányzat eközben részigazságokat hangsúlyoz, az egész kép ismertetése nélkül. Örülni kell, hogy alacsony az infláció, de miért is alacsony az az infláció? – tette fel a kérdést Chikán. Kérdésessé válik az öröm mértéke. Ezzel a stratégiával viszont sok szavazatot lehet nyerni.

Chikán Attila

Stiller Ákos

A reálgazdasággal a kormány egyáltalán nem foglalkozik, így a termelékenység is kikerült a látótérből. Felzárkózásról addig nem tudunk beszélni, ameddig a termelékenységünk ennyire elmarad a nyugati országok mutatóitól – emelte ki Chikán. Az intézményrendszer működésére pedig én nem lennék annyira büszke – hangsúlyozta a közgazdász.

Lesz választási költségvetés, de nem úgy

A 2010 óta felállt konstelláció hamar megváltozhat a választások után, biztos, hogy nem állandó időszakról beszélünk – emelte ki Török Gábor. Komoly tanulási folyamat indult el viszont, a gazdaság szereplői is rájöttek, hogy így játsszák ezt a meccset, a politikus a fejeket számolja, nem a pénzt. Török szerint természetesen lesz osztogatás, a kérdés az, hogy szükséges és elégséges mértékben alkalmazza-e ezt a politika céljai eléréséhez. Kérdés az is, hogy mindez nem teremt-e lehetetlen helyzetet 2014 után. A politika számára az a kérdés, hogy lesz választási költségvetés, tulajdonképpen nem kérdés.

Kisgergely Kornél szerint egyetlen expanzió lesz a jövő évi költségvetésben, ez pedig a pedagógusok béremelése, ez viszont már a tavaszi konvergenciaprogramban is benne volt. Ennek tükrében engedtek ki minket nyáron a túlzottdeficit-eljárás alól. Történelmet csinálunk azzal, hogy 3 százalék alatt tartjuk a hiányt egy választási évben – emelte ki a helyettes államtitkár. A költségvetési fegyelem a következő években azon is múlik, hogy ki nyeri majd a választásokat. Január elsejével az uniós jogrend is erősödik költségvetési kérdésekben, még egy rakás költségvetési szabály lesz, amit nekünk is be kell tartanunk. A deficitet például 1,7 százalék felé kell közelíteni. Chikán szavaira reagálva Kisgergely elmondta, hogy volt egy Széll Kálmán-terv – egy olyan munkaerő-piaci reformot hajtottak végre, amit a szavazatok maximalizálásra nehezen lehetett felhasználni.

Jaksity György szerint persze, hogy lesz választási költségvetés, ám nem mindegy, hogy ki fizeti meg. Szerinte a lakosság fogja ezt megfizetni. Már most elkezdjük megfizetni ennek az árát. A nagy kérdés az, hogy mikor fizetjük meg. A növekedésre kitérve pedig a kormányzati kijelentéseket a megfelelő benchmarkok tekintetében érdemes megnézni. 2012-ben 220 országból 14-et lehagytunk növekedés tekintetében, így persze, hogy jobban teljesítünk – emelte ki Jaksity. Az adósságpályára kitérve a forgatókönyvek emelkedő szintet jeleznek, ezt pedig egy idő után a piac nem díjazza. Ha ez lesz, akkor hívhatunk egy telefonszámot, ami pedig az IMF-é – hangsúlyozta a Concorde elnöke.

A győzelem csak alkalmasan választott ellenfelek kérdése – fejtette ki Chikán a gazdasági mutatók kérdésére reagálva. Egy logikai csomagnak vagyunk részesei, és ha elhisszük, hogy az államközpontú logika jó lesz, akkor nem fogalmazunk meg kételyeket. A függetlenségi gondolattól borzong a hátam, a világ az integráció irányába halad – emelte ki a közgazdász. A függetlenségi háborúnak megvannak a határai.

Ellensúlyok kellenek, amihez ránk is szükség van

Akkor lehet ellensúlyokról beszélni, ha ezek az ellensúlyok meg tudnak jelenni, a vállalatok felelősségét sem szabad elfelejteni – fejtette ki Török Gábor. A politika falán eközben mindig a közvélemény-kutatási adatok lesznek, ami fontos a választóknak, az a politika asztalán is ott lesz. Ha ebben változás lesz, akkor a politika is változtatni fog.

Magáncégek megvásárlásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a kormány kiemelt célja az államadósság leépítése, ami gátat szab az állami terjeszkedésnek – fejtette ki Kisgergely Kornél a kormány gazdasági terjeszkedését kommentálva.

A kokik, sallerek által fűszerezett szabadságharcból jól jöttünk ki, de lehet, hogy a következő percben elütnek az utcán – emelte ki Jaksity György. Eddig sikerült elkerülni a csattanást, de nem tudjuk, hogy mikor jön a baj.

Az ellensúlyok kérdésére kitérve Chikán elmondta, hogy meg volt lepve amiatt, hogy az üzleti szféra nem képezett ellensúlyt ebben a kormányzati ciklusban. Látható ellenkezés nélkül fogadták a lezajlott folyamatokat. Bármilyen kormány lép jövőre hivatalba, sok lehetősége nem lesz arra vonatkozólag, hogy nagy változást érjen el. Izgalmas manőver lenne az, hogyan kezelnék a választás utáni helyzetet – fejtette ki a közgazdász.