A pótmagánvádat azt követően nyújtotta be Bánhegyi Ilona, a Mol részvényese és korábbi alkalmazottja, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította feljelentését, amit a Legfőbb Ügyészség is jóváhagyott.

A pótmagánvádló nem jelent meg a tárgyaláson, őt ügyvéd képviselte, aki előadta, hogy 600 millió forint értékű Mol-részvénycsomagja 24 millió forinttal értékelődött le azok miatt a sajtóhírek miatt, amelyekben Hernádi Zsolt is negatív színben tűnt fel. Arra a 2008 eleji hírre, hogy a Mol 10 millió euró vesztegetési pénzzel szerzett befolyásoló részesedést az INA-ban, a Mol-részvények ára 5 millió euróval csökkent, és a részvényesek vagyoni hátrányt szenvedtek el – jelentette ki.

Hernádi Zsolt több mint egyórás vallomásában kifejtette, hogy bármekkora kötelezettségvállaláshoz két vezető aláírása szükséges a döntési lista alapján, de a jogásznak és a pénzügyesnek vétójoga van. Egy 200 eurós utazási költségtérítésre a kifizetésig 10 aláírás kerül – tette hozzá.

Emlékeztetett rá, hogy amikor a Mol megvásárolta az INA 25 százalék, plusz 1 szavazatnyi tulajdonát, az INA német irányítási rendszer szerint működött: a két közgyűlés között a felügyelőbizottság (FB) látta el az irányítást. Az FB-ben a horvát kormány képviselői voltak többségben.

A két fél 2008-ban részvénycseréről kezdett tárgyalni, vagyis a horvát kormány tulajdont szerzett volna a Molban, míg ez utóbbi megkapta volna az INA többségi tulajdonát. A cserarányt egy a háromhoz határozták meg. A terv nyilvánosságra hozatalakor a spekulánsok egy az egyhez arányra torzították a két társaság árfolyamát, és kitört a globális válság, így a részvénycsere leállt.

November elején annyira nem volt pénz a piacon, hogy az INA csődközelbe került. Nem tudta kifizetni a finomítói beruházás számláit, a bevétele pedig a belföldi kitermelés csökkenésével esett vissza. Az államnak 4 milliárd kuna közteherrel tartozott, amely nagy összeg egy olyan cégtől, amely a horvát GDP 2 százalékát állítja elő.

Az INA csődje a Molt is magával ránthatta volna. December végén a horvát kormány utolsó ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Mol rendelkezzen az irányítói jogokkal. Miután a 2008-ban elhatározott, és 2009. január végéig lebonyolított tranzakciók még az előző évre számolhatók el, mindkét félnek fontos volt, hogy a szerződést január végéig megkössék. Ebben a horvát kormány vállalta a gázüzletág visszavásárlását, amire máig nem került sor.

Az INA-t így is konszolidálni tudta a Mol, ma évi 80 milliárd forinttal kevesebbe kerül a működtetése, mint korábban, amikor az FB-ben a horvát kormány volt többségben. Az elnök-vezérigazgató példákat hozott arra, hogy a hatékonyabbá tétellel mely cégek, illetve horvát üzletemberek jártak rosszul, mivel nem fértek tovább hozzá az addig megszokott feltételű üzletekhez. Tízmilliárdos tételekről van szó, forintban.

Hernádi Zsolt tagadta azokat a horvát vádakat, hogy az Ivo Sanader miniszterelnökkel elköltött ebéden ígért volna 10 millió eurót az INA irányításának megszerzése fejében. Hangsúlyozta: semmi ilyen nem történt, a névjegyére egy magyar politikus telefonszámát írta fel, mivel azt kérte tőle a miniszterelnök. A vesztegetést tagadta az elnök-vezérigazgató.

A bírónak arra a kérdésére, hogy Bánhegyi Ilona pótmagánvádló mikor és milyen beosztásban dolgozott a Molnál, Hernádi elmondta, hogy 1999-től ismerte mint vezető jogtanácsost, és emléke szerint 2007-ben ment el szülési szabadságra, azóta sem tért vissza a társasághoz. Így a vádban szereplő időszakban már nem volt a Mol alkalmazottja.

A következő tárgyalás február közepén lesz.