A magyar kérelem esetében nem teljesült az egyik alapvető feltétele annak, hogy az Európai Bizottság különleges eljárásban, úgynevezett "gyors reagálású mechanizmus" (QRM) keretében vizsgálja az ügyet. A QRM elindításának fő feltétele a vélelmezett csalás kiterjedtsége mellett, hogy egy tagországban hirtelen, váratlanul bukkanjanak csalásra.

Magyarország esetében ez a feltétel nem teljesül, a csalások ugyanis évek óta tartanak a cukorszektorban – írta az MTI-nek küldött közleményében az Európai Bizottság. A testület közleménye további részében javaslatokat sorol fel, amelyekkel szerinte a magyar hatóságok fel tudnak lépni az áfacsalások ellen.

Az Európai Bizottság javasolta többek között, hogy alaposan vizsgálják meg az adószámot igénylő cégeket még az adószám kiadása előtt. Be lehet vezetni átmeneti adószámot, amely bizonyos korlátozásokkal járhat, például az érintett cég csak belföldi tranzakciókat végezhet, amíg át nem esik egy alapos ellenőrzésen. A brüsszeli testület javasolta még a cégjegyzékből való törlés megkönnyítését, továbbá a hírszerzési munkát, hogy "korai szakaszban" sikerüljön kiszűrni a csalókat.

Magyarország november végén kérte Brüsszeltől, hogy a cukorkereskedelem területén is bevezethesse az úgynevezett fordított adózási rendszert. A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal indokolta a kérést, hogy a területen igen magas a feketegazdaság aránya, az általános forgalmi adó ilyen módszerrel történő beszedése pedig szűkítené a visszaélési lehetőségeket.