Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2013-ban szerény mértékben, 2,15 százalékkal emelkedett, a forgalom is gyengén alakult a budapesti börzén, 4 százalékkal maradt el az előző év teljesítményétől.
A BUX 18 564,08 ponton zárta a 2013-as évet, ami 390,88 ponttal magasabb a múlt év utolsó kereskedési napján regisztrált értéknél, míg a részvények forgalma 2013-ban 2414 milliárd forintot tett ki, míg az előző évben 2500 milliárd forintot.
A 2013-as év biztatóan indult a BÉT-en, a BUX a 2012. év végi 18 173,20 pontos értékéről közel 1600 pontot emelkedett februárig, a legalacsonyabb értékét, 17 815,69 ponton, április 23-án érte el. Az index június 10-én állt a legmagasabb értékén, 19 743,65 ponton.
2013-ban a Budapesti Értéktőzsdén - az idén bevezetett rendszer szerinti két, a prémium és a standard kategóriában - 51 cég részvényével kereskedtek, az év végén azonban már csak 49 tőzsdei cég papírjait jegyezték, miután két részvényt kivezettek a magyar piacról. Az év közepén vezették ki a cseh központú, használtautó-kereskedelemmel foglalkozó az AAA Auto papírjait, míg az Egis részvényeit decemberben törölték a terméklistáról azt követően, hogy a francia Servier gyógyszeripari csoport felvásárolta a gyógyszergyárat. Az Egis papírjainak tulajdonosai az év elejéhez képest 57,58 százalékos nyereséggel válhattak meg részvényeiktől a kivezetéskor.
A vezető részvények közül a legjobb teljesítményt a Richter nyújtotta, a papír árfolyama 21,49 százalékot emelkedett 2013-ban, 4399 forinton zárta az évet. A kiemelkedő teljesítmény nagyrészt annak köszönhető, hogy a társaság a latin-amerikai, és a mexikói gyógyszerpiacon terjeszkedik, decemberben két vállalatban is többségi tulajdont szerzett.
A többi blue chip azonban veszített értékéből 2013-ban.
A legnagyobb értékvesztést a Mol szenvedte el, az év eleji 17 755 forintról az ára 18,47 százalékkal 14 475 forintra esett az év végére, a papír árfolyamának gyengülését leginkább a Mol és a horvát kormány közötti konfliktus okozta, ami kérdésessé tette a cég horvát leányvállalatának sorsát.
A Magyar Telekom ára 16,27 százalékkal esett, 375 forintról 314 forintra csökkent a cég papírjainak ára, amely az év végén bejelentette, hogy az idei év után - hosszú évek gyakorlatától eltérően - nem fizet osztalékot a részvénytulajdonosoknak.
Az OTP részvények ára 1,20 százalékkal csökkent az idén, a legnagyobb magyarországi bank papírjainak árfolyamára kedvezőtlenül hatott több kormányzati intézkedés is Magyarországon, köztük a devizahitelesek megsegítésére hozott intézkedések és tervek, de az orosz és az ukrán leánybankjának teljesítménye sem javította a bankcsoport megítélését.
A BÉT működésének legfontosabb eseménye az új kereskedési rendszer, a Xetra december 6-i bevezetése volt. A magyar tőzsde a Közép-Európai Tőzsdecsoport, a CEESEG (Central European Stock Exchange Group) tagjaként ezzel csatlakozott a másik három tag - Bécs, Ljubljana, Prága - által már használt kereskedési platformhoz. A frankfurti tőzsde által működtetett Xetra rendszert Európa 18 országában 250 brókercég és bank mintegy 4500 üzletkötője használja. Az új rendszerrel számukra és a mögöttük álló befektetők számára is közvetlenül elérhetővé válnak a tőzsdén jegyzett magyar vállalatok részvényei és kötvényei, a hazai befektetési szolgáltatók és befektetők pedig több ezer új befektetési eszközhöz kapnak közvetlen elérést. A Xetra a BÉT 15 éves kereskedési rendszerét, az MMTS-t váltotta fel az azonnali piacon.
